html

2017/12/13

2017-es zenék

Körülbelül egy hete jelentette meg a Spotify a felhasználók személyre szabott zenei összefoglalóját a 2017-es évre. Nagy lelkesedéssel kattintottam, hogy megnézzem az idei felhozatalt, de az igazat megvallva, ebben az évben úgy érzem, a Spotify engem nagyon átvert. Ahogy hallgattam a felsorolt dalokat, úgy éreztem, mintha nem is azok közül a dalok közül történt volna a válogatás, amiket idén ténylegesen hallgattam, hanem a kedvenceim közül véletlenszerűen kiválasztott egyet-egyet, rásütve a bélyeget, hogy azt bizony ebben az évben sokat hallgattam. Őszintén szólva, mikor az ősszel egy nagyobb fajta Harry Potter újraolvasást tartottam, akkor sem hallgattam meg a filmhez tartozó OST-t, nem hogy felmerüljön az idei kedvenceim között... Aztán rájöttem, hogyigazából akkor lenne reális a hallgatott dalaim éves kivonata, ha a youtube-t is össze lehetne hangolni ezzel a zenei alkalmazással, viszont mivel ez nem lehetséges, inkább megmutatom a 2017-es kedvenc dalaimat. 8-8 dal, keresztény és mindenki más kategóriában. Hallgassátok szeretettel! 

Forrás: itt


Keresztény

Kezdem rögtön a női nyertessel: 2017-ben tényleg ezt a dalt hallgattam a legtöbbet. Rajongok ezért az érces, mély hangért, a dalszöveg pedig nem csak nagyon kifejező, hanem ennek az évnek a meghatározója, végigkísérője. Teljesen és igazán. 

Az igazat megvallva, kevés magyar előadót hallgatok, keresztények közül pedig még kevesebbet. Mint ex-zeneiskolás nagyon értékelem a hangszerelésüket, ahogy mernek játszani a technikákkal, szeretem a fiatalos hangzást és a kifejező dalszövegeiket. 

A viharos tengeren, mikor a partot keresem,
az iránytű Te vagy!

Igazából nincs olyan énekük, amit ne szeretnék. 

Erre az együttesre sose fogok megfelelő szavakat találni. Olyan, mintha ők maguk képesek lennének hegyeket megmozgatni az énekeikkel, de igazából mégsem ők csinálják. 

Három hete jött ki ez a dal, 4 napja fedeztem fel, és az elmúlt pár napot teljes egészében kitöltötte. Nagyon kedvelem azt, amit a zenével művel, nem mellesleg a felesége gasztroblogját előszeretettel böngészem. 

Emlékszem, valamikor tavasszal egy rádiós válogatásban bukkant fel a Spotify-on, és emlékszem, azon gondolkodtam, mennyire jó összhangban van ezeknek a pasiknak a hangja. Aztán kiderült, hogy ők bizony egészen régóta összeszokott bagázst képeznek. 

Ő pediglen a férfi győztes. Igazából az albumáról bármelyik dalt választhatnám, hisz csodálatosnak tartom mindet, varázslatos hangulat vonul végig az egész lemezen, de inkább az elsőnek megismert dalt emelném ki mind közül. 


Mindenki más

Ha lenne olyan az internetet világában, hogy "rongyosra hallgatott", akkor ez bizony az lenne. 

Az igazat megvallva, ez a dal kb 1 hónapja jelent meg, de nincs olyan szerzeménye Mr. Kearney uraságnak, amit ne szeretnék, szóval, szerelem volt ez is első hallatásra. Pár napja a klip is kijött hozzá, így még nagyobb az örömködés. 

Vállalom: ebben tényleg igaza volt a Spotify-nak.. Ahogy meghallottam ezt a Thirteen Reasons Why egyik epizódjában, kegyetlenül megbabonázódtam. 

Ez a végtelenül szexi hangú ürgét van, aki nem szereti? Nem tudom elképzelni! 

Miután elkönyveltem magamban, hogy 13 éves létére Millie Bobby Brown zseniális (nagyon remélem, hogy van egy olyan támogató közege, ahol nem utcalányosodik el), 

Hogy erre milyen jól lehet mosogatni!

Csodás hangja van. Pont. 

Ja, hogy a TFOS Augustus Waters-e énekelni is tud? 

Nektek mik voltak 2017-ben a legtöbbet hallgatott dalaitok? 

2017/10/20

Julie Buxbaum: Tell me three things / Három dolgot mondj

Ismeritek az érzést, amikor annyira magával ragad egy dolog, hogy nem találtok hozzá megfelelő szavakat? Amikor minden sejteteket átjárja, és úgy érzitek, összenőttetek vele? Pontosan így vagyok ezzel a sztorival is. Még áprilisban olvastam először a könyvet, akkor angolul, aztán szeptemberben újráztam. Magyarul. Végül megvettem mind a két kötetet, de ennek is története van... Ígérem, erre vissza is térünk később!

Julie Buxbaum-nak ez az első magyarul megjelent könyve, valamint a többi regénye mellett ez az első olyan sztori, amit young adult kategóriában írt. És azt kell mondjam: nagyon magasra tette a lécet ezzel a kezdéssel. Egy olyan hétköznapi történettel szólította meg az olvasókat, amivel egyszer - előbb vagy utóbb - mindenkinek meg kell küzdenie. Jessie imádott édesanyja több, mint hétszáz napja elhunyt, és ahogy mindenki másként dolgozza fel a veszteséget, ez úgy igaz Jessie-re és az édesapjára is. A lány nehezen vesz minden napot az édesanyja hiányában, míg az apja úgy lép tovább, hogy a lánya tudta nélkül újraházasodik. Majd elköltöznek Los Angelesbe, minden veszteséget hátra hagyva: Jessie teljesen elveszett az új környezetben, nem ismer senkit, és a régi élete után vágyakozik, és közben tovább számolja a napokat, mióta elvesztette az édesanyját. Aztán minden megváltozik, mikor egy ismeretlentől üzenetet kap, akivel szemben a kezdetekben fenntartásai vannak, mégis általa elindul a megbékélés felé.



Lehet sokan furcsállják, de én majd 30 éves fejjel nagyon kedvelem az ifjúsági irodalmat. Kikapcsol, szórakoztat, okít, nem mellesleg nagyon jó, elgondolkodtató témákat képes elénk tárni. Nyilván meg kell válogatom azt, amit elolvasok, de gyakran így is beleesek a csapdába. Hiába van a sok molyos 80%+-os értékelés, gyakran az olvasott könyv a végén kicsit sem üti meg a várt szintet, sőt! Ellenben ez a sztori nagyon is kiemelkedő a young adult kategóriában. Még ha stílusát és a célközönségét tekintve a fiatal felnőtteknek szól esősorban, szerintem tinédzser kortól felfelé bárki megtalálja benne az értéket. Nagyon különlegesen dolgozza fel a gyász témakörét, pedig valljuk be, ez egyike azon tárgyaknak, amivel kicsit sem akaródzunk foglalkozni, pedig kellene.

SN: I'll give you three more things: (1) I like music and books and video games more than people. people make me awkward.

VS: mondok még három dolgot: (1) jobban szeretem a zenét, a könyveket és a videojátékokat, mint az embereket. az emberektől furán érzem magam.

Tetszett, hogy a gyász megformálása során nem csak a felszínt kapargatta a szerző, hanem jócskán mélyre ás. Ki miként éli meg a szeretett személy elvesztését, hogyan dolgozza fel a traumát, akár évek elteltével is. Nem egy mondvacsinált ok köré építi a cselekményt, hanem nagyon szépen, érzékletesen átjön, milyen szellemei távlatokat élnek meg a főszereplők.

Akár angolul, akár magyarul olvastam a történetet, mind a kettővel elégedett voltam. Tetszett a könnyed, olvasmányos stílus, de közben mégis jól kifejezi a téma komolyságát. Az, hogy a magyar fordítást hasonlóan élveztem, mint az eredetit, nagy szerepe volt Szabó Lucának, a könyv fordítójának (bár nekem az furcsa, hogy a gofrit piskótaként fordította, ez legyen a legkisebb baja a történetnek, a lényeget nem másítja meg). És ha már Lucánál tartok, mesélnék egy különlegeset, amit még sose tapasztaltam regényeknél.

forrás: goodreads.com

Mikor angolul olvastam a regényt, volt egy rész, amit nagyon szerettem, és alig vártam, hogy ahhoz a szakaszhoz érjek a magyar kiadásnál. Már majdnem a könyv végénél jártam, mikor eszembe ötlött, hogy kimaradt az a bizonyos szakasz. Megkerestem az eredetiben, majd átlapoztam a magyar verziót, amiben egy teljesen másra fordított részletet találtam. Végül írtam Lucának, és rákérdeztem, hogy is van ez, mennyire él a fordítói szabadságával és hasonlók - őszintén bevallom, fejben már mindenféle összeesküvés-elméletet gyártottam le. Végül kiderült, hogy a kiadó nem a legfrissebb verziót küldte  el fordításra, és azt a szakaszt a kiadás előtt még átírták. Az eredeti - kiadó által küldött - változatban így szerepel az idézet:

(1) I peek at the last page of a book before I start it. same with the last scene in a movie.  [...] (2) Once I start a book, I have to finish it, but I never, ever peek. I hate knowing how things end.

A magyar kiadásban:

(1) mielőtt elkezdek egy könyvet, mindig megnézem az utolsó oldalt, a filmekben meg az utolsó jelenetet” […] (2) Ha egyszer elkezdek egy könyvet, muszáj végigolvasnom, de soha soha nem lesek. Utálom tudni, mi lesz a vége.

Végül ezzel a szakasszal jelentették meg - pár hete Németországban jártunk, és az ottani amazontól sebtében megrendeltük:

SN: three things: (1) my first crush was on Wonder Woman. I'm a sucker for a girl with a lasso. […]
Me: (2) I was Wonder Woman for Halloween a few years ago. Except I wore pants instead of blue undies. Chichago = cold.

Nem nagyon értem, miért szerkesztette még utólag a sztorit a kiadó, viszont nekem ez a Wonder Woman utalás nagyon kedvemre van, illetve e mellett még tele van a könyv sok-sok apró megjegyzéssel, amik szépen összehangolják a két fél közti írogatást. Nem tudom, ki hogy van vele, de valahogy nekem mindig ad egy plusz kellemes hangulatot a chat-es vagy éppen e-mail váltásokkal tűzdelt párbeszédek. Ahogy a sztori megy előre, kiderül, hogy Jessie beszélgető társa (Valaki/Senki a nickneve, valós személye a sztori legvégén derül ki) szintén sérült lelkileg, szintén egy fontos személy elvesztése miatt. Kedvelem kettejük fokozatosan kibontakozó kapcsolatát, és úgy gondolom, a veszteségeik miatt sokkal érettebb személyiségek a korosztályukhoz képest.

Me: You count too?
SN: I count too.

Az biztos, hogy nekem ez a könyv meghatározóvá vált. Eleve az, hogy régen olvastam ennyire jól megírt ifjúsági regényt, illetve az is biztos: évek óta ez az első olyan történet, ami igazán a bőröm alá mászott. Látható, hiszen hónapokkal az első olvasást követően is nehezen tudom összeszedni a gondolataimat, hiszen nagyon sok területen érintett meg. Vajon itt kezdődik a jó könyv fogalma? Az garantált, hogy megéri elolvasni. Szerintem.

2017/10/19

Sütőtökös pitefalat

Ha ősz, akkor sütőtök, ha sütőtök, akkor leves. Viszont a legutóbbi nagybevásárlás után rájöttem, hogy sütőtökös pitét akarok készíteni lehet, hogy a Harry Potter újraolvasás is közrejátszott a kívánságban. Mivel receptem nem volt, így rögtönöztem, szóval az elkészítésnél bízzatok az érzéseitekre, tuti jó lesz! Egyébként pedig: ez az a recept, ahol a sütőtököt nem sütni, hanem főzni kell. 


A tésztát a vaníliás karika receptje alapján készítettem el. A kész tésztát két részre osztottam (kb. 1/4 - 3/4 arányban), a nagyobb adag tésztát igyekeztem minél vékonyabbra nyújtani, és 6 egyforma részre osztani. Ez került a muffin forma aljába. A kisebb tésztát is kinyújtottam, majd egy bögre szájával 6 karikát szaggattam. Ez lesz a minipite teteje. 

Sütőtökkrém
Kb 150 g sütőtököt megpucoltam, felkockáztam kb 2 cm-es darabokra, felöntöttem 1,5-2 dl tejjel, érzésre adtam hozzá egy kis édesítőt, majd 20 percig főztem a tök puhulásáig. Botmixerrel összepürésítettem, majd mikor kihűlt ez a krém, hozzáadtam 1 tojást, és egy fehérjét (ez utóbbi a tészta hozzávalóiból maradt meg). 


A nagyobb tésztalapokra 3-4 teáskanálnyi krémet kanalaztam, majd a kivágott karikákat méretre igazítottam és rápakoltam. Picit meglyuggattam a tészta tetejét, majd kb 15-20 perc alatt készre sütöttem előmelegített sütőben. 
 

Nem lett tökéletes, de ahhoz képest, hogy érzésre lett összerakva, elégedett vagyok a végeredménnyel. Férjnek az illat tetszett, nekem az íz is és az illat is. Ő nem kóstolta, állítólag nem szereti a sütőtököt - szerintem még nem is kóstolta. :) 

2017/10/10

A nyolcszor visszabontott sapka

Mikor még csak barátkoztam a horgolás gondolatával, akkor találtam ezt a képet Pinteresten. Megmutattam a tesómnak, szó-szót követett, és megígértem neki, hogy elkészítem. Legalábbis megpróbálom. 

forrás: http://pionik.com/pins/pin/484770347377346794

Pár hete beszéltük molyon, milyen nehéz legyűrni a késztetést, hogy ne vásároljunk fonalat... természetesen éppen akkor beszéltünk róla, mikor egy nagyon szép stonewashed típusú fonállal szemeztem. Végül rendeltem egy türkiz színűt (előtte kikértem testvérem véleményét, melyik kék szín tetszik neki jobban) és rendeltem 4 gombócnyit. Nem tagadom, nagyon izgultam, milyen lesz a fonál minősége, de azt kell mondjam, csodás. 




Ahogy a címben is írtam, sokszor vissza kellett bontani. Többször megpróbáltam a sapka csücskénél kezdeni az alkotást, de egyszer sem voltam elégedett az eredménnyel. Aztán láttam pár videónál, hogy a patent résszel kezdenek, így fordítottam én is a sorrenden. Itt már csak kétszer bontottam vissza. Egyszer, mert túl hosszúra sikeredett a sapka szegélye, utána pedig nem vettem észre, hogy az egyik bogyóból csúnyán kimászott egy fonalszál. És az eredmény? Remélem tesómnak is tetszeni fog, nekem nagyon bejön, főleg ezzel a fonállal. 



Dupla szállal dolgoztam, hogy még pufibbak legyenek a gombócok. Olykor emiatt megszívtam, mert elcsúszkáltak a szálak, illetve nehezebb volt áthúzni rajtuk a tűt. Eredetileg 5,5-es horgolótűvel próbálkoztam, de az egyik visszabontásnál váltottam 6,0-ra. A méretezést úgy oldottam meg, hogy megkértem tesóm párját, keressen egy téli sapkát, amit a nővérem használ, és küldje el a méreteket. Most már csak izgatottan várom, hogy odaadhassam neki. 


U.i.: Végül nem kellett felhasználni mind a 4 motringot, kb 1,5 maradt, alig várom, hogy más projektben is használhassam.

2017/09/22

Lujza, a horgolt bárány

Ti is szoktatok vadászni minták után? Nálam ez kb heti rendszerességű program. Most éppen @worsi csikeszeit kívántam meg. Viszont nagyon régóta szerettem volna készíteni egy bárány, de sose találtam igazán kedvemre való mintát, egészen a múlt hét végéig. Tetszett, hogy pelyhes és bolyhos még kép alapján is, meg valahogy az egész minta nagyon szimpatikusnak tűnt. Aztán elkezdtem horgolni és minden nehézség közbeszólt, amit el lehet képzelni. 


Kezdjük ott, hogy eleve vastagabb fonalat használnak az eredeti mintában. Megpróbáltam a saját kis 3 mm-es fonalammal, de akárhogy csűrtem és csavartam az anyagot, nagyon picinek találtam. Itt jött az ötlet, hogy legyen cirmos a dolog, két színt összeillesztve, vagyis így lett lila-zöld a szőre. Aztán hiába próbálkoztam a leírás alapján elkészíteni a bobble stitch-eket, sehogy se ment. Vagy kevesebb lett a sorban a pufikból, vagy egy puffancs kevésbé volt pufi, mint a többi társa. Azt már csak röhögve írom le, hogy a zöld gombócot sikerült olyannyira összekuszálnom, hogy 3 óra alatt sikerült csomómentesre gombócolni. 

Pinteresten böngészve jött elő a popcorn stitch mintája, ami rögtön megmelengette a felbolydult lelkemet, nem mellesleg jobban is illik nekem a bolyhos birkaszőrzethez. Szegény férj helyében nem lettem volna a morgásaimat hallgatva. Ezzel a technikával már könnyebben ment a munka, bár szegény Lujzának a füle leírását sikeresen benéztem, de talán így is elfogadható a kinézete. 

És az eredmény? Minden kétséget kizáróan az egyik kedvenc horgolt állatkám, de a sok-sok szenvedést megélve szerintem ritkán fogom sokszorosítani. 



2017/09/18

Teljes kiőrlésű vaníliás karika

Az van, hogy imádja a vaníliás karikát. Én nem csípem. Viszont kedvem támadt meglepni a fáradt éhes vándort, így gondoltam, kipróbálom Török Eszter receptjét a Viszlát cukor, és fehér liszt című könyvből. Alapanyagok hiányában, picit átalakítottam. 

Röviden: csodálatos lett. 



Hozzávalók
  • 150 g teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt 
  • 50 g teljes kiőrlésű búzaliszt 
  • 50 g fehér liszt 
  • 1 tojás sárgája 
  • 60 g negyedannyi (cukorhelyettesítő)
  • 125 g vaj 
  • vaníliaaroma (ízlés szerint)
  • fél csomag sütőpor 
  • csokoládé 
  • víz (1-2 ek)
  • só 


Elkészítés

A vajat feldarabolom, hozzákeverem a negyedannyit és a vaníliaaromát, és habos állagúra keverem. Hozzáadom ma liszteket, a tojás sárgáját, a sütőport és a csipetnyi sót, miközben összegyúrjuk a tésztát, 1-2 evőkanál hideg vizet is belekeverünk. Fóliába csomagoljuk, legalább fél órát pihentetjük hűtőben. 

Lisztezett deszkán kinyújtjuk a tésztát (kb fél cm vastag legyen, ha vékonyabb, a szaggatáskor szétesik), pogácsaszaggatóval kilyukasztjuk, majd a közepét is kiszedjük egy kisebb formával (én a vaníliaaroma tetejével formáztam). Előmelegített sütőben kb 15 perc alatt sül meg. Miután kihűlt a tészta, a megolvasztott csokiba mártjuk a kekszeket. Hűtőben rádermesztjük a csokit. 


2017/09/16

Zsombor, a zsiráf

Celeste kapcsán már említettem, hogy akartam horgolni egy ehhez hasonló zsiráfot, azonban elfogyott a sárga fonalam, így hanyagolnom kellett a témát. Viszont pár hete ismét feltankoltam a készleteimet, így a zsiráfot is be tudtam fejezni, és úgy érzem, boldog vagyok. Mindig is zsiráf tulajdonos akartam lenni. Ő pedig a képek alapján tornásznak készül. 




Alapvetően ihletforrásként alkalmaztam a fent linkelt zsiráfot, helyesnek találom a hasába horgolt szívet, de nem éreztem az igazinak a saját megvalósításomhoz. Illetve annyira nem tartom magaménak a soronkénti színváltást sem, így még ha nagyon is hasonló az eredeti tervhez, merőben más zsiráfot kaptam. 







Milyennek találjátok? :) 

2017/09/03

IR-barát pogácsa

Röviden: inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják! Nem mellesleg, elég jó kis pogácsa, barátnőm lánybúcsújára sütöttem, kb 10 perc alatt betermelték a résztvevők. :) 


Kicsit elszüttyögtem az időt a konyhában, így indulás előtt lőttem egy villám képet, valószínűleg újra meg fogom sütni, és töltök fel jobb képet! Nem mellesleg örülnék, ha lenne hivatásos pogácsa-kóstoló munkakör, tökéletes lennék a feladatra! 

Hozzávalók

Tészta: 

  • 450 gr teljes kiőrlésű búzaliszt
  • 150 gr fehér liszt 
  • 1 dl olaj 
  • 1 kiskanál só 
  • 2,5 dl tej 
  • 10 gr élesztő 
  • 1 tojás 

Krém:

  • 1 tojás 
  • 250 gr túró 
  • 125 gr margarin 
  • só 

Tetejére: 

  • sajt/ szezámmag (nekem a szezámmagok rendszeresen lepotyognak, így azokat hanyagolom) 
  • 1 tojás felverve 

1, A langyos tejet felfuttatjuk az élesztővel. 
2, A liszteket összekeverjük a sóval. 
3, A lisztet és a felfuttatott tejet elkeverjük a többi alapanyaggal is, majd alaposan összegyúrjuk. a tésztát. Kétszeresére kelesztjük. 
4, A tésztát 5 részre osztjuk, egyformára nyújtjuk a részeket. 
5, A krém hozzávalóit (túró, margarin, tojás, só) krémesre keverjük, és a tésztalapok közé kenjük. Az utolsó lapra nem kenünk a krémből. 
6, Vághatjuk kockára, illetve klasszikus kerek formára, ízre ugyanolyan finom lesz. :) 
7, Lekenjük tojással a felvert tojással a pogikat (én rendszeresen elfelejtem, így szerintem elhagyható), és a tetejükre még szórhatunk sajtot/mákot/szezámmagot, kinek hogy tetszik. Sütőpapírra helyezzük a falatkákat. 
8, Előmelegített sütőben kb 25 perc alatt sül meg. 

Jelenleg ez a kedvenc pogácsa receptem, illetve sokan dicsérték a lánybúcsún résztvevők is. 

2017/08/19

Celeste, az elefánt

Úgy terveztem, hogy csinálok egy ilyen zsiráfot, de hiába lett kész a teste, de a fej 3/4 részénél elfogyott a csodás sárga fonalam. Mivel nagyon benne volt a boogie a kezemben, mindenképpen folytatni akartam a horgolást. Azonban annak a kitalálása, hogy mit is horgoljak, kb olyan, mint kieszelni, mi legyen a következő napi ebéd... mission impossible. Aztán megtaláltam ezt az elefántot, és rögtön el is dőlt a következő két délutánom sorsa. 


Szokás szerint másítottam rajta. A fülét másként igazítottam, a virágok se olyanok, mint az a leírásban szerepel. Szerintem csoda aranyos. Szerintetek? :)

2017/08/04

Let's talk about sex, baby!

Kelly Oram összes magyarul megjelent könyvét olvastam eddig. Valahogy olyan érzésem van vele kapcsolatban, mint ami egy tuti gyógyír egy rossz időszak után. A szereplői valóságosak, szerethetőek - tisztelet a kivételnek - és olyan stílusban ír az írónő, amit élvezet olvasni. Egyszerre szórakoztat a kialakult szituációkkal, másrészt el is gondolkodtat... ez a sztori viszont mélypont a javából. Kérdem én: hol vannak a szerethető szereplők?



SPOILER-es tartalom! 

2017/07/02

A szürke két horgolt árnyalata

Szörnyű, de tény: nincs erőm, se kedvem hosszasan írni. Sokáig azt hittem, jó vagyok a témában - ez is volt a sok éves visszacsatolás - de valahogy amint klaviatúra elé kerülök írási célzattal, rögtön görcsössé válok, nem érzem jónak még a legegyszerűbb 3 szavas mondatokat sem. Pedig mennyivel jobb az, amikor csak szárnyalnak követhetetlenül a gondolataim, és a billentyűn pattogó ujjaim se képesek követni a vágtázó szavakat. 
Ellenben azt az időt, amit korábban írásra szántam, azt mostanában a horgolásba ültetem át. Csináltam több apróságot, amikhez bejegyzést nem akarok készíteni, azonban akad itt két szürke cukiság, amit mindenképpen szeretnék kiemelni az apróságok közül. 

Cicás termoszmelegítő


Őszinte leszek: imádok ajándékozni, de nagyon rossz vagyok benne. Az egyik kollégámnak tavaly a szülinapjára akartam készíteni egy ilyet, elkészültében még tetszett is, de amikor már a keményítésre került sor kritikán alulinak éreztem az elkészült cicapopsikat, így nem volt pofám odaadni neki. Szegény kolléga hetekig cukkolt, hogy biztos majd következő közös műszak során adom át az ajándékot, végül megunta ő is a várakozást, és a viccelődés is abbamaradt. Idén már úgy készültem, hogy időben megcsináltam az ajándékot, és direkt olyat választottam, amit véletlenül sem kell keményíteni... Egyezzünk ki annyiban, hogy meghatódásból nem volt hiány a felköszöntéskor. 

Birodalmi lépegető


Ő pedig megrendelésre készült. Kb akkora, mint a felső testem fele. Sok idő, összesen 4 gombóc fonál, többszöri visszabontás, mikor kiderült, hogy az eredetileg használt világosabb szürke fonálból már nem gyártanak. Mikor elkészült, Star Wars rajongó Férj csak ennyit mondott: 

- Ez azért elég menő... Csinálsz nekünk is? 

Minta: etsy

Nektek tetszik a szürkének ez a két árnyalata? :) 

2017/05/28

Apróságok az elmúlt két hónapból

Régen volt bejegyzés, mert őszintén szólva, olykor igénylem, hogy egy kicsit eltűnjek hirtelen. Az elmúlt két hónap is ilyen volt, azt, hogy miért alakult így, nem tudom megmondani, de őszintén szólva jól esett. Alapból szeretném lejjebb faragni a képernyő előtt töltött időmet, és tartalmasabb dolgokkal foglalkozni - meglepő, de ebben a bullet journal nagy segítségemre van - és valószínű, hogy ez is egy előszele volt a dolgoknak. Volt itt sok-sok minden, azonban ez egy rövid összefoglaló lesz az elmúlt két hónap kedvenceiről. 

Könyv
Molyon már örömködtem egy sort, de még mindig igaz, amit írtam: szeretnék beleköltözni Julie Buxbaum Tell me Three Things című könyvébe. (magyarul: Három dolgot mondj). Végtelenül kedves könyv, ami oké, hogy ifjúsági történet, de sokkal többről szól, mint azt egy átlagos YA könyv esetében elmondhatunk. Végtelenül emberiek a szereplők, tele sok-sok hibával, meggondolatlan cselekedetekkel, és talán ettől válik olyan jóvá, hiszen 100%-ig az életről szól, még akkor is, ha Ethan kizárólag Batman pólóban hajlandó megjelenni. Számomra a jóságát leginkább azzal bizonyítja, hogy majdnem két hónap is eltelt azóta, hogy befejeztem, de még mindig ott érzem a mindennapjaimban, mintha a sztori költözött volna belém, nem pedig fordítva.
Szemüveg
Egy szerencsétlen véletlen során a Férj rátérdelt a szemüvegemre, ezért egy újat kellett csináltatni. Szerencsére csak a keretet kellett cseréltetni, a lencséknek nem lett semmi bajuk. Egy apró szépséghiba azért bezavart: a szemüveg papucs-tartója fémből készült, ez meg rendszeresen hozzáér az orrnyergemhez, sebet ejtve a fémallergia miatt. Jelenleg úgy néz ki, mintha alakult volna annyit az a fém rész, hogy ne legyen több seb a jövőben. 

Zene
Ezek tetszettek mostanság a legjobban. 
Lord Huron: The Night We Met - 13 okom volt zene 

Szabadidő
Az elmúlt két hónapban sokat horgoltam, ahhoz képest, hogy mennyi minden más is lekötötte a kapacitásaimat. Készült itt kisállat, babatakaró Ábelnek, rengeteg granny square, termoszzokni és még sok más. (Nem mellesleg @szilvamag kért tőlem egy horgolást, ez még munkálatban van, ámbár hamarosan kész, szóval várhatón bejegyzés is lesz róla, mert nagyobb volumenű dologról van szó.) A teljesség igénye nélkül, az elmúlt időszak horgoltságai. 


A horgolás mellett aktívan vezetem a bullet journal-t. Eredetileg az volt vele a bajom, hogy nem tudtam rendesen személyre szabni, mert minden áron rá akartam erőltetni magamra, hogy vezessek napi/heti/havi/éves nézeteket, és nehezen engedtem el, hogy nekem nem biztos, hogy az a legjobb alkalmazás, amit a többség csinál. Emiatt az első naplónál sok-sok hét kimaradt, mert nem tudtam vele megbirkózni, de 2017-ben sikerült függetlenítenem magam, és teljes mértékben személyre szabtam. Igaz, néha most van, hogy elfelejtek felírni dolgokat - pl egy külön rubrikában vezetem, hogy mikor milyen igeverset olvastam, na, ezt nem mindig sikerül pontosan vezetnem. 
Ami még külön jó, hogy ahhoz képest, mennyire ódzkodtam a tracker használatától, most annál nagyobb hasznomra van, pl az édesség fogyasztás vezetésében. 

+1
Kaptam egy új laptopot. Az előző gépem kilehelte a lelkét. Mondhatni elég nehezen váltam meg tőle. Egyrészt csodálatos volt, másrészt arra volt életemben először 19 éves koromban az első komolyabb kiadásom, harmadrészt, minden egyes ráfordított forintot komoly spórolás előzte meg. Az új gép még okosabb, még szebb, még gyorsabb, munkatársam szavaival élve olyan, mint egy ékszer, de azért így is fáj az elválás. 

2017/03/30

Gé születésnapjára: jégkrémtorta

Minden évben nagy kérdés, hogy milyen süteménnyel is készüljek a férjem születésnapjára. Tudni illik, kritikus személyiség ő. Ne legyen túl krémes, inkább tésztás legyen mint krémes, ha kicsivel is több benne a krém, az már neki gejl, satöbbi, satöbbi. Ellenben él-hal a fagyis-jégkrémes dolgokért, a legnagyobb hidegben is fagyiért kiállt. Pár hete láttam facebook-on egy Tastemade videót, amiben jégkrémtortát készítettek. Megmutattam neki, teljesen elámult, és rögtön jelezte; azt a bizonyost kérné a születésnapjára. Erről a receptről van szó egyébként, de kicsit átalakítottam.

Hozzávalók: 

Tészta
- 6 tojás 
- 6 ek cukor 
- 6 ek liszt 

Ezekből az alapanyagokból piskótát kell sütni. 

Krém
- 2 dl habtejszín 
- 375 g mascarpone (volt még egy fél dobozzal, és inkább hozzákevertem az adaghoz) 
- 1 citrom leve
- reszelt citromhéj
- 4 ek cukor 
- 3 sor fehércsokoládé 

A fehércsokit bögrébe rakjuk, ráöntjük a habtejszínt, és összemelegítjük mikróban. 
A mascarpone-t alaposan elkeverjük a fehércsokis tejszínnel, utána kezdjük el a robotgéppel összedolgozni a krémet. (Én nem kevertem el alaposan, így a habtejszínből a hajamba is került.) Hozzáadjuk a cukrot, a citromlevet és a citrom reszelt héját is. Alaposan elkeverjük, szép sima legyen a krém. 

Gyümölcs réteg 
- 250 g áfonya 
- 2 ek víz 
- 5 ek cukor 

Mindent egy kisebb lábasba rakunk, addig főzzük, amíg rotyogni nem kezd. 

A kalácsformába celofánt rakunk úgy, hogy mind a két oldalon kilógjon az anyag. Jöhet a rétegezés. Formára vágott piskóta, mascarpones-citromos krém, áfonyás szósz, formára vágott piskóta, mascarpones-citromos krém, áfonyás szósz, formára vágott piskóta. Ráigazítjuk a celofánt úgy, hogy betakarja az egész tésztát, és 7-8 órára a mélyhűtőbe rakjuk jégkrémtortásodni. Nem baj, ha kicsit keskenyebb a tészta a formához képest, nekem így a kifolyt krém márvanyosra dermedt. :) A mascarpone krém negyedét hagyjuk meg!. 


A dermedést követően a maradék mascarpone krémmel körbekenjük a sütit, és visszarakjuk pár órára a mélyhűtőbe. 

Amit másként csinálnék legközelebb:
- a piskótát kerek pite formában sütöttem, és nem lett elég. Bele se gondoltam, hogy szétvághatnám hosszában, inkább sütöttem még egy piskótát 4 tojásból. :D Nekem nagyon tésztás lett, így legközelebb biztos félbe vágom a tésztát.
- Több krém! Alapból a kalácsformám 1,5x hosszabb, mint amivel eredetileg tervezem, igy hiába volt több a krémem - még az eredeti recepthez képest is - kevésnek éreztem. Kisebb formában - mint pl amit a tescoban árusítanak - tökéletesek lennének az arányok. 

2017/03/27

Én és egy kis minimalizmus

Digitális verzió

Manapság nagyon népszerű a minimalizmus témaköre. Bizonyos területeken már évek óta űzöm az ipart, viszont az utóbbi hónapokban nagyon úgy érzem, hogy megteltem. Szellemileg, testileg, mondhatni majdnem minden területen. Csomó felesleges dolgot felhalmoztam magam körül és ebből tartottam egy több hétvégét igénybe vevő szelektálást a digitális életem terén. Nézzük meg részletesebben! 

1, Várólista ürítés
Mióta regisztráltam a Molyra, ott gyűjtöttem - nagyon gyakran valamilyen impulzus hatására - a várólistás könyveimet. Gyakran olyan könyveket is felpakoltam erre a listára, aminek csak a borítója tetszett meg, de igazából a tartalmát el sem olvastam. Mindig figyeltem arra, hogy a várólistám ne legyen hosszabb, mint azoknak a könyveknek a száma, amiket már elolvastam, és a jövőben arra kifejezetten figyelni akarok, hogy csak olyan olvassak, ami tényleg érdekel is. A szelektálás kezdetén majdnem 600 könyv volt a listán, jelen pillanatban 149. Maradtak fenn klasszikusok (Verne: Nyolcvan nap alatt a föld körül), olyanok, amikről már elfeledkeztem (Gary Chapman: Istenre hangolva) és olyan is, amit újraolvasásra szánok (Bronte: Jane Eyre). 

2, Régi kontaktok
A munkámból kifolyólag utálok telefonálni. Férjjel is hiába beszélünk ingyen, idegesít mind a kettőnket, ha 5 percnél hosszabbra nyúlik a telefonálás. Viszont régebbről - értsd: tinédzserkor - fennmaradt egy csomó-csomó felesleges kapcsolat a telefonomban - sokszor nem tudtam arcot se társítani az elmentett névjegyhez. Akikkel több, mint egy éve nem léptem kapcsolatba se sms, se hívás formájában, mind törlésre kerültek. Itt nem játszik, hogy jajj, egyszer jól jön, ha meg van a telefonszáma. Ha nagyon szeretnék vele kapcsolatba lépni, akkor biztos megtalálom a módját, hogy elérhessem. 
Hasonlóan vagyok a facebook ismerősökkel is. Nem vagyok egy nagy használója az oldalnak, de ha olyan ismerősnek jelenik meg tartalma, akivel nagyon régen/soha nem beszéltem, az vagy szűrésre kerül, vagy ha az inger azt hozza, egyből törlöm. (Amúgy se szeretem, ha valaki túl sok tartalmat generál.)



3, Tárhely
Nem tudom, ki hogy van vele, de rám jellemző, hogy sok-sok dolgot lementek a laptopomra. Cikkek, képek, videók, filmek, zenék, sorozatok, és még lehetne folytatni a listát. Régebben "mániákusan" gyűjtöttem például azoknak a fotósoknak a képeit, akiknek a munkásságáért oda és vissza vagyok. Ilyen hatással van rám például Annie Leibovitz életműve, az ő esetében több, mint 1000 fotó volt lementve a laptopomra. Nem éreztem szükségét, hogy egyesével kiválogassam, melyik képet töröljem, melyik maradjon, jól esett törölni az egész mappát és látni, mennyi sok felesleges helyet foglalt. Szerintem évek óta most nyitottam meg először azt a mappát is.
Rengeteg olyan régi fájlom volt, ami még az aktív Photoshop használatról tanúskodtak. Átszerkesztett és szétvágott psd kiterjesztésű képek, amik csak a helyet foglalták. Sorozatok, amikhez már csak érzelmileg kötődtem. Zenék, melyeket csak kíváncsiságból mentettem le és maximum csak egyszer hallgattam meg. Irány a Lomtár!
60 GB tárhely került ezzel felszabadításra.
Ugyanez érvényes a táblagépre is: sok-sok e-könyv gyűjtőhelye,, amit soha az életben nem fogok elolvasni, és sok-sok lementett kép, amiknek csak addig van jelentősége, amíg lementem őket.

4, Linkek 
Kezdő háziasszony koromban, mikor még csak krumplit tudtam sütni, rengeteg receptet elmentettem. Különböző sütemények (mert a férj roppant édesszájú), levesek, mert szeretem őket, és mindenféle egytálétel, amiben már legalább 3 összetevő van, amit mind a ketten szeretünk. Nem tudom, melyik családnál hogy van, de nálunk rendszeresen nagyon nehezen eldöntendő kérdés az, hogy mi is legyen az ebéd. Lehet ezért is halmoztam fel annyi receptet, hogy tudjunk miből válogatni a későbbiekben, de igazából sose nézelődtünk ezek között, csak most. Találtam köztük olyan ételeket is, amiket egyikőnk se szeretne, vagy éppen a torta volt túl tömény. Ez az egy az, amit egyesével válogatok ki és mappákba rendezem őket - nem is értem még a végére, mert tényleg rengeteg van. :)
Félreértés ne essék: nem csak kajás linkek vannak elmentve. Itt is vannak cikkek, kreatív jóságok, videók, nyelvtanulást elősegítő hivatkozások egyaránt. Azonban nyilván azt hangsúlyozom, amiből már szembetűnő a mennyiség, így kerültek kiemelésre az étkesek. 

Meséljetek, ti szoktatok hasonló szelektálást tartani? 

2017/02/26

melengető

A történet roppant egyszerű és rövid: munkatársam megkért, hogy a testvére szülinapjára készítsek egy termosz melengetőt, mert a testvér nagyon szereti a kávét és a teát is. Nem mellesleg termoszt szánnak neki eme jeles nap alkalmából. Egy kikötés volt: sötétlila legyen.


Az alja és a teteje rövid pálca (single crochet, sc) technikával készült, míg a köztes részt puff stitches-nek nevezik (ennek nem ismerem a magyar megfelelőjét). Az utóbbi technika mindig is tetszett, de bármikor próbálkoztam vele, egyáltalán nem sikerült szépre. Valószínűleg arra várt, hogy ezen a melengetőn alkalmazzam. :) Egyszerű, és mégis elég mutatósa sikeredett úgy gondolom - nem mellesleg a megrendelőnek is nagyon tetszett. 

Sajnos a kép minősége elég gyatra, mert késő este készültem el vele, másnap meg már le kellett passzolni a megrendelőnek, szóval csak a munkahelyi fényekre futotta. :) 

2017/02/19

félreolvasások #5

Semmi komoly, csak a legutóbbi félreolvasásaim. Kizárólag saját felelősségre!

költőóriás -> kalóriás

Női zsebatlasz -> női zsebtapasz

Lézengeni tilos -> lélegezni tilos

Űrhajó töröttek -> újrahajótöröttek

Bizánc megvétele -> Bizánc megvetélése

Mozgatom a dolgokat -> Magzatom a dolgokat

Sajtszószba -> sajtószoba

Félelmetes rovarok -> félméteres rovarok

Lépéselőny -> lepényleső

Bestmixer képzés -> botmixer képzés

Nullánál is kevesebb -> Nutellánál is kevesebb


forrás

2017/02/17

Könyvmolyságaim

Ahány ember annyi szokás, így a könyvmolyoknak is megvannak a saját kis könyves vágyaik, szokásaik, melyek alapjaiban meghatározzák olvasó lényüket. Valakiknek az a a szívük vágya, hogy kedvenc szerzőivel találkozhassanak, mások pedig inkább Roxmortsban kortyolnának vajsört. Most, hogy röpke 3 nap alatt elvégeztem egy 2 kötetes sorozat újraolvasását, valahogy előbukott belőlem a hőn szeretett rajongó énem, pedig a történet nem volt egyáltalán nagy szám, de mégis örömmel töltött el az újraolvasás. És hogy mi jellemzi a könyvmolyságomat? Az alábbiakban részletezném: 


forrás

1, Nem unom meg az újraolvasásokat, sőt: egyre jobban élvezem! 
2, Ne ijedj meg, ha csendben vagyok, csak annyit jelent, hogy olvasok egyéb esetben meg folyamatosan dumálok. 
3, Mindig van nálam könyv - ezt a tulajdonságot Rory Gilmore-tól örökítettem át. 
4, Néha úgy érzem, sokkal jobb lenne egy könyves világban élni, mint a valóságban. (Persze a férjemet vinném magammal oda is.) 
5, Szeretem az érzést, mikor egy teljes napon át nem kell az olvasáson kívül semmivel sem törődnöm. 
6, Olykor úgy beszélek, mintha azok a karakterek, akikről olvasok, valós személyek lennének. Ebből egyenesen arányosan következik, hogy ha valós személyek lennének, szívesen megismerném őket. 
7, Lefekvés előtt mindig olvasok pár oldalt. 
8, Nem gondolom, hogy attól lesz valaki könyvmoly, mert rengeteg könyvet vásárol és felhalmoz maga körül. Személy szerint nagyon ritkán veszek könyveket, és abból is csak azt, amit már elolvastam és befejezve úgy érzem, hogy annak az adott történetnek mindenképpen a polcomon a helye. 
9, Gyakran munkaidő alatt is olvasok. 
10, Szeretek zenét hallgatni olvasás közben (de csak fejhallgatóval, ha a tv-ből jön a zene vagy bármi más háttérzaj, úgy már képtelen vagyok koncentrálni). 
11, Ha lennének/lesznek gyerekeim, szívesen nevezném őket a kedvenc könyves szereplőim után. 
12, Vágyom arra, hogy könyves helyszínekre utazzak. (King's Cross, Prince Edward sziget, stb.) 
13, Kevés közeli barátom van, emiatt azokat a barátságokat tartom a legkülönlegesebbnek, melyet a közös könyves rajongás hoz össze. 
14, Szeretnék egy soha le nem járatos könyvtári kölcsönzőjegyet. 
15, Annak ellenére, hogy sokat tudok beszélni, a legtöbbször szívesebben olvasok, mint hogy emberek között legyek.

+1, Gyakran mondom, hogy "csak befejezem ezt a fejezetet", de közben elolvasok egy újabbat.


És nektek mik a meghatározó könyvmoly tulajdonságaitok? :) 

2017/01/22

Testvérnyulak

Egyébként projektnév szerint Adél (fehér) és Albert (barna). Ők is ajándékba készülnek, egy testvérpár részére. Ha már úgy alakult, hogy egy hónap különbséggel érkeznek az unokatestvér babák, akkor legyen az ajándék azonos, de mégis különböző. :)

A minta INNEN van, a leírás magyarul is letölthető ugyaninnen.

2017/01/15

Alfréd

Újabb baba születik februárban a baráti társaságba (előreláthatólag májusig minden hónapban születik egy gyerkőc). Az alábbi kutyus Sámuelé lesz.


2017/01/07

Amerikai csokis keksz - ahogy én készítem

Először is muszáj megemlítenem - nem szerves része a keksz elkészítésének, de nekem nagy öröm: végre rendes kinézetet tudtam kreálni a blognak. A legutóbbi kinézetekkel nem voltam maradéktalanul elégedett, mindig volt valami, ami nem tetszett benne, és hiába próbálkoztam, nem tudtam nekem tetszővé varázsolni. Viszont most napok óta viszketett a tenyerem egy kis szerkesztgetésért, és meg is született az eredmény. Remélem tetszik nektek, akik erre csavarogtok. :)

Másrészt: az Ember már egy ideje rágja a fülemet, hogy "nincs itthon semmi nassolni való" és ez ellen nagyon kéne tenni valamit. Tegnap aztán Molyon szembe jött egy csokis keksz karc, amiről eszembe jutott, hogy nekem van egy nagyon jó bevált receptem, amit nem mellesleg jó régen készítettem, és még is szereti. Ajánlatomra, hogy csinálok ilyen kekszet, csak annyit válaszolt: 

- Rendben, de két féle csoki legyen ám benne!
- ...



Hozzávalók: 17 dkg vaj, 5,5 dkg cukor, 3,5 dkg vaníliás cukor, 30 dkg liszt, 0,5 teáskanál szódabikarbóna, 0,5 teáskanál só, 1 nagy felvert tojás, 0,5 tábla fehércsoki, 0,5 tábla tejcsoki 

Elkészítés: A vajat felolvasztottam, majd mind a két cukrot simára kevertem benne. A lisztet összekevertem a sóval és a szódabikarbónával. Felvertem a tojást, a lisztes egyveleghez hozzáadtam az olvasztott vajas cukros lötyit, majd a tojást is. Összegyúrtam alaposan és gombócokat formáztam belőle, hogy aztán keksszé lapítsam. 
A csokit vágta apró kockákra - vegye csak ki ő is a részét a munkából. :) Én belekevertem a masszába a csokikat, de azt is lehet, hogy miután kilapítottuk kekszformára utána a tetejébe szórjuk a darabkákat. Tapasztalatom szerint így inkább megégett a csoki, mint beleolvadt a tésztába, szóval ezt a technikát én a jövőben inkább hanyagolom. 
A formát kibéleltem sütőpapírral és kb 15 perc alatt készre sült előmelegített sütőben. Omlós, könnyű keksz lesz az eredmény, konkrétan tökéletes - legalábbis így értékelte. 


U.i.: Érdemes megvárni, amíg kihűl, a levegőn még szilárdul egy kicsit a keksz. :) 

2017/01/01

2016 számokban

A korábbi években mindig készítettem egy részletes összefoglalót az aktuális év olvasmányairól. Idén sem lesz ez másként, de azért egy kicsit mégis, mert kevésbé lesz aprólékos és csak a legeket emelem ki.



1, Összesen 115 könyvbe kezdtem bele, ebből 113-t olvastam el ténylegesen. 
2, A tavalyi évhez hasonlóan a színező tovább csúszik a következő évbe. 
3, Tíz képregényt olvastam 2016-ban. 
4, A Reading Challenge-t sajnos idén sem tudtam befejezni. 40 kategóriából 34-et teljesítettem. 
5, Idegen nyelven 13 könyvet olvastam. 
6, Ez a sok-sok elolvasott sztori kb 39000 oldalnak felel meg. 
7, Két sorozatot teljesen újraolvastam (SzJG, Időtlen szerelem), a Harry Potter sorozat utolsó kötetét valamint két másik történetet. 
8, Hangoskönyvek tekintetében 5 történetet tettem magamévá. 
9, Ez az első olyan év, amikor nagyon nem vagyok elégedett az olvasmányaimmal. 


Sokat gondolkodtam az elmúlt hetekben azon, hogy mi a bajom, és végül arra jutottam, hogy olyannyira leterhel a munkám napközben, hogy mikor hazaérek, már nincs kedvem, energiám, türelmem meg aztán végképp nincs ahhoz, hogy valami komolyabb, mondhatni mélyebb mondanivalójú könyvet olvassak. Ezért is van az, hogy az elmúlt két évben főként lagymatag YA sztorikat olvastam számos esetben. Nem mondom, hogy nem szeretem ezeket a történeteket, mert bizonyos mennyiségben fogyaszthatónak találom őket, és akad köztük olyan sztori, amit kifejezetten jónak tartok, azonban nem abban a tetemes mennyiségben, ahogy az előző években válogatás nélkül fogyasztottam őket. Sokszor éreztem már, hogy megcsömörlöttem ezektől a regényektől, de ettől függetlenül továbbra is válogatás nélkül olvastam őket, mert ezek azok a sztorik, amik kis energiabefektetés nélkül is garantálják az olvasónak az élményt. Az már megint más kérdés, hogy nem mindig mondható pozitívnak, de ez egy másik megközelítés. A jövőre nézve tudatosabban szeretném megválogatnia z olvasmányaimat és nem csak elolvasni mindent a vakvilágból. Szívesebben megismernék számomra még ismeretlen műfajokat, ajánlásokat pedig mindig szívesen fogadok, hogy kimoccanjak a komfortzónámból. :)


Kedvenc olvasmányok
- Graeme Simsion: A Rosie projekt 
- Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek 
- Jennifer Niven: Veled minden hely ragyogó 
- Kerstin Gier: Silber - Az álmok első könyve 
- Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme 
- Gayle Forman: Itt voltam 
- Sarah Andersen: Felnőni kiábrándító
- Matthew Quick: Napos oldal 

Legjobb sorozat
Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei

Legjobb hangoskönyv
Bálint Ágnes: Frakk, a macskák réme
Felolvassa: Zsurzs Kati

Nektek mik voltak idén a kedvenceitek?