Szörnyű, de tény: nincs erőm, se kedvem hosszasan írni. Sokáig azt hittem, jó vagyok a témában - ez is volt a sok éves visszacsatolás - de valahogy amint klaviatúra elé kerülök írási célzattal, rögtön görcsössé válok, nem érzem jónak még a legegyszerűbb 3 szavas mondatokat sem. Pedig mennyivel jobb az, amikor csak szárnyalnak követhetetlenül a gondolataim, és a billentyűn pattogó ujjaim se képesek követni a vágtázó szavakat.
Ellenben azt az időt, amit korábban írásra szántam, azt mostanában a horgolásba ültetem át. Csináltam több apróságot, amikhez bejegyzést nem akarok készíteni, azonban akad itt két szürke cukiság, amit mindenképpen szeretnék kiemelni az apróságok közül.
Cicás termoszmelegítő
Őszinte leszek: imádok ajándékozni, de nagyon rossz vagyok benne. Az egyik kollégámnak tavaly a szülinapjára akartam készíteni egy ilyet, elkészültében még tetszett is, de amikor már a keményítésre került sor kritikán alulinak éreztem az elkészült cicapopsikat, így nem volt pofám odaadni neki. Szegény kolléga hetekig cukkolt, hogy biztos majd következő közös műszak során adom át az ajándékot, végül megunta ő is a várakozást, és a viccelődés is abbamaradt. Idén már úgy készültem, hogy időben megcsináltam az ajándékot, és direkt olyat választottam, amit véletlenül sem kell keményíteni... Egyezzünk ki annyiban, hogy meghatódásból nem volt hiány a felköszöntéskor.
Birodalmi lépegető
Ő pedig megrendelésre készült. Kb akkora, mint a felső testem fele. Sok idő, összesen 4 gombóc fonál, többszöri visszabontás, mikor kiderült, hogy az eredetileg használt világosabb szürke fonálból már nem gyártanak. Mikor elkészült, Star Wars rajongó Férj csak ennyit mondott:
- Ez azért elég menő... Csinálsz nekünk is?
Minta: etsy
Nektek tetszik a szürkének ez a két árnyalata? :)
