Titkos barát nyuszi és egy újabb túrós recept

A munkahelyemen titkos barátosat játszunk, ami a mikulás húzós játék megfelelője. A munkacsoportodból húzol egy nevet, és megajándékozod kisebb vagy éppen nagyobb dolgokkal a következő időszakban. Ez a játék április végén ér véget és arra gondoltam, hogy tőlem minden héten kapna valami apróságot a húzottam. 

Viszonylag sokat gondolkodtam rajta, mit is készítsek a lánynak, mivel nem igazán ismerem, de végül biztos forrásból értesültem, hogy igazából ő mindent szeret, ami cuki - illetve láttam az instagram oldalán is, hogy szereti a nyuszikat - így a már sokszor elkészített Spring bunnies minta alapján horgoltam neki egyet. Gé mostanság annyira rákattant a horgoltságaimra, hogy igazából mindet meg akarja tartani és hát ezzel sincs másként. 

Egyébként hetek óta eszemben volt, hogy kéne sütni Boci muffint. Szembe is jött ma Áfonya mámora Edina receptje, gyors számvetés után arra jutottam, hogy minden van itthon, megsütöm. Persze aztán menet közben kiderült, hogy nincs itthon annyi és olyan teljes kiőrlésű liszt, mint amit kér a recept, illetve tejföl és vaj sincs, szóval rögtönözni kényszerültem. 

Tészta

180 g liszt (50g fehérliszt, 50 g tk tönköly búzaliszt, 80 g tk búzaliszt)

15 g kakaópor 

fél zacskó sütőpor 

kb fél teáskanál szódabikarbóna 

1:4 édesítőszer ízlés szerint 

kb 70 ml étolaj 

100 ml tejszín 

2 tojás

1,5 dl tej 

Töltelék

Túró ízlés szerint (nálam 150 g kb) 

1 tojás 

vanília aroma ízlés szerint

1:4 édesítő ízlés szerint

1 púpos ek aldis kókusztejszín

A tészta száraz hozzávalóit kimértem és alaposan elkevertem. Egy másik tálban a tészta folyékony alapanyagait szintén kimértem és elkevertem (kivétel a tejet) majd ezt a két tálnyi keveréket összeöntöttem és gondosan összedolgoztam. Úgy találtam, hogy a tészta ebben a formában túl tömény lesz, ezért utólag hozzáöntöttem kb 1,5 dl tejet, így már sokkal muffinosabb lett a tészta állaga is. A töltelék hozzávalóit alaposan elkevertem, nem baj, ha kicsit folyékonyabb lesz az állaga! 

A szilikon muffin formákat kb 3/4-ig töltöttem a tésztával, majd 1 evőkanálnyit a túrós masszából rákanalaztam. 20-25 perc alatt sült készre nem előmelegített sütőben - sajnos mindig elfelejtem előmelegíteni a sütőt. 

Ebből a mennyiségből nekem 9 db muffin készült. Nem mellesleg szerintem úgy néz ki a túrós krém a süti tetején, mintha pattogatott kukorica lenne. 

Rupert, a zsiráftestű róka

Szóval az úgy volt, hogy barátnőm megkért, horgoljak neki egy csokornyakkendős rókát. Pontosabban nem neki, hanem a születendő unokaöccsének. Azért is szeretett volna egy rókát, mert az ő édesanyja - szóval a leendő nagymama - már készített egy csokornyakkendős illetve keménykalapos rókás ágyneműhuzatot Norminak. Mutattam barátnőmnek több horgolt róka sablont, de ő se volt igazán elégedett a mintákkal, illetve én magam se éreztem egyiknél se azt a bizsergető érzést, ami alkotás előtt fog el. Így történt, hogy majdhogynem teljesen rám bízta a róka megvalósítását. Egyben megegyeztünk: a feje olyan legyen, mint Jean the fox minta esetében, de a lábai semmiféleképpen se legyenek még hasonlóak se. 

A fenti minta alapján neki is kezdtem a fejnek, viszonylag gyorsan el is készültem vele és ezek után megpróbáltam a testet is hozzá illeszteni, de valahogy nekem arányaiban nagyon kicsinek bizonyult ez a rész. Ezt pár napig félretettem, így nekikezdtem a végtagoknak. A farkincát szintén meghagytuk az eredeti sablon alapján - hogy az ő szavaival éljek: ez így pont elég lompos - a többi végtagot saját elképzelés alapján valósítottam meg. 

Természetesen a pocaksimizős rész sem maradhat el. 

Hogy őszinte legyek, a testével bíbelődtem a legtöbbet. Legalább 4 különböző mintát kipróbáltam, de egy sem bizonyult az igazinak, volt ami túl nagy lett, másik túl pici, a többinek pedig leginkább a végső formája nem nyerte el a tetszésemet. Aztán jött az isteni szikra, ahogy megláttam a fotelban csücsülő zsiráfot. Arányait nézve jónak bizonyult, persze aztán a nyakánál ügyeltem, hogy nem kell azt olyan hosszúra legyártani. Az eredmény pedig? Barátnőm azt mondta, ezt inkább megtartja magának annyira beleszerelmesedett Rupertbe. Szóval jöhet a rókagyártás második fordulója, mert jövő héten érkezik a bébi. 

 

Logan, a zöldszemű háziszörny

Nekem az ajándékozás az egyik szeretetnyelvem, ezzel tudom leginkább kifejezni, a másik személy iránti érzéseimet. Imádom magát az érzést, ami átjár alkotás közben, valahogy ebben érzem magam legteljesebbnek. Viszont ritkán adatik olyan pillanat, amikor magamnak készítenék bármit is, vagy ha igen, Gábor tuti elcseni. 

Még előző évben láttam egy könyvet az amazonon, amiben horgolt szörnyecskék vannak és végtelenül cukinak találtam. Egy ideig meg is feledkeztem erről a könyvről, aztán a lementett képeim között meglátva a könyv borítóját teljesen beindult a fantáziám és így el is készült életem első "saját tervezésű" horgolt figurája. Egy estébe telt meghorgolni az alkotóelemeket és körülbelül 2-3 óra volt, amíg összevarrtam a többi tartozékot. A nyakára a szemét ragasztópisztollyal erősítettem fel. 

A szürke két horgolt árnyalata

Szörnyű, de tény: nincs erőm, se kedvem hosszasan írni. Sokáig azt hittem, jó vagyok a témában - ez is volt a sok éves visszacsatolás - de valahogy amint klaviatúra elé kerülök írási célzattal, rögtön görcsössé válok, nem érzem jónak még a legegyszerűbb 3 szavas mondatokat sem. Pedig mennyivel jobb az, amikor csak szárnyalnak követhetetlenül a gondolataim, és a billentyűn pattogó ujjaim se képesek követni a vágtázó szavakat. 

Ellenben azt az időt, amit korábban írásra szántam, azt mostanában a horgolásba ültetem át. Csináltam több apróságot, amikhez bejegyzést nem akarok készíteni, azonban akad itt két szürke cukiság, amit mindenképpen szeretnék kiemelni az apróságok közül. 

Cicás termoszmelegítő

Őszinte leszek: imádok ajándékozni, de nagyon rossz vagyok benne. Az egyik kollégámnak tavaly a szülinapjára akartam készíteni egy ilyet, elkészültében még tetszett is, de amikor már a keményítésre került sor kritikán alulinak éreztem az elkészült cicapopsikat, így nem volt pofám odaadni neki. Szegény kolléga hetekig cukkolt, hogy biztos majd következő közös műszak során adom át az ajándékot, végül megunta ő is a várakozást, és a viccelődés is abbamaradt. Idén már úgy készültem, hogy időben megcsináltam az ajándékot, és direkt olyat választottam, amit véletlenül sem kell keményíteni... Egyezzünk ki annyiban, hogy meghatódásból nem volt hiány a felköszöntéskor. 

Birodalmi lépegető

Ő pedig megrendelésre készült. Kb akkora, mint a felső testem fele. Sok idő, összesen 4 gombóc fonál, többszöri visszabontás, mikor kiderült, hogy az eredetileg használt világosabb szürke fonálból már nem gyártanak. Mikor elkészült, Star Wars rajongó Férj csak ennyit mondott: 

- Ez azért elég menő... Csinálsz nekünk is? 

Minta: etsy

Nektek tetszik a szürkének ez a két árnyalata? :) 

melengető

A történet roppant egyszerű és rövid: munkatársam megkért, hogy a testvére szülinapjára készítsek egy termosz melengetőt, mert a testvér nagyon szereti a kávét és a teát is. Nem mellesleg termoszt szánnak neki eme jeles nap alkalmából. Egy kikötés volt: sötétlila legyen.

Az alja és a teteje rövid pálca (single crochet, sc) technikával készült, míg a köztes részt puff stitches-nek nevezik (ennek nem ismerem a magyar megfelelőjét). Az utóbbi technika mindig is tetszett, de bármikor próbálkoztam vele, egyáltalán nem sikerült szépre. Valószínűleg arra várt, hogy ezen a melengetőn alkalmazzam. :) Egyszerű, és mégis elég mutatósa sikeredett úgy gondolom - nem mellesleg a megrendelőnek is nagyon tetszett. 

Sajnos a kép minősége elég gyatra, mert késő este készültem el vele, másnap meg már le kellett passzolni a megrendelőnek, szóval csak a munkahelyi fényekre futotta. :) 

Testvérnyulak

Egyébként projektnév szerint Adél (fehér) és Albert (barna). Ők is ajándékba készülnek, egy testvérpár részére. Ha már úgy alakult, hogy egy hónap különbséggel érkeznek az unokatestvér babák, akkor legyen az ajándék azonos, de mégis különböző. :)

A minta INNEN van, a leírás magyarul is letölthető ugyaninnen.

Alfréd

Újabb baba születik februárban a baráti társaságba (előreláthatólag májusig minden hónapban születik egy gyerkőc). Az alábbi kutyus Sámuelé lesz.

Herbert, a bébivíziló

Sokat nem fűznék hozzá: kolleginának megrendelésre, szeretettel.

És hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen eme horgolt állat?
- Valami kisebbet, tenyérbe elférő
- De nem olyan pici, hogy rá tudjam zárni a mancsom
- Valami szép pasztell, valami baba, de kék vagy hamvas kis cukiszürke.

Szerintem minden kritériumnak megfelel. :)

Magyar illetve angol nyelvű leírást nem találtam, viszont német nyelvűt ITT találtok. Nem mintha tudnék németül, a számok alapján tippeltem, hogy mit kéne csinálni. Úgy tűnik bejött. :) 

Horgolt polip

Az egész ott kezdődött, hogy szembe jött EZ a kép pinteresten, és már első gondolatom az volt, hogy ez baromi cuki. Aztán rögtön beötlött, hogy @Zonyi nagyon rajong eme vadakért, így megmutattam neki a képet, és ment minden tovább a megvalósulás útján. 

Meghorgoltam mind a 8 lábat, majd összevarrtam őket: 

Elkészült a fej és beleillesztettem a tömés előtt a biztonsági szemeket:

Kis ufófej :)

Végül összeraktam a polip alkotóelemeit. 
Amit mintát találtam, az balkezes verzió, így azt nem erőltettem - megpróbáltam, de nem ment - így ránézésre raktam össze az állatkát. Alapvetően kisebbre horgoltam az egész játékot - az eredeti minta szerint legalább kétszer nagyobb - így meg kiterítve akkora, mint a tenyerem. Lehet, ha kicsit jobban megerőltetem magam, akkor találok jobbkezes mintát is, de így kalandosabb volt a feladat. 

Fedőneve: Lalikornis

... de volt ő már Lali a lila ló, Feri, a fehér csődör illetve Magenta a kiváLó is. 

Lényeg a lényeg, hogy a családba becsöppent egy 5,5 éves kislány, akinek a kedvenc állatai között a ló, a póni, valamint az unikornis szerepel. A szülőknek említettem, hogy horgolnék a kislánynak egy ló formájú játékot, mire ők lelkesen reagáltak. Kerestem számomra is megvalósítható leírást, és így született meg ő, vagyis Lalikornis. Az eredeti leírás ITT található, ha más is elkészítené. :)

Remélem tetszik!

Házimanó Felszabadítási Front

Igen, hetek óta Harry Potter lázban égek, még idén szeretném újraolvasni a sorozatot, vagy ha éppen újraolvasni nem sikerül, akkor Stephen Fry előadásában mindenképpen újrahallgatom. Azonban most a blog címe nem is igazán a Harry Potter sorozatra vonatkozik, hanem egy gyors DIY ajándékra, aminek köze van a zoknikhoz. 

Nem tudom ki hogy van vele, de én ha ajándékot készítek, akkor mindig törekszem arra, hogy valami olyat kreáljak, amit várhatóan nagyon kicsi eséllyel kap az ajándékozott. És mivel a héten esküvőre megyünk - megint :) - alig vártam, hogy ténylegesen nekikezdjek az alkotási folyamatnak. Elképzeléseim voltak, mit is szeretnék, de konkretizálni csak akkor tudtam, mikor aktív böngészést tartottam a Pinterest-es csináldmagad mappámban. Pár perc után meg is találtam a fejemben motoszkáló ajándékot, mégpedig EZT. Tökéletes ajándék egy olyan párnak, akik olvasták a könyveket, látták a filmeket, és szeretnek mindenféle utalást a sztorihoz kapcsolódóan. Innen is jött az utalás a sztorira, hiszen tudjuk, hogy Dobby-nak sokat jelent egy fél pár zokni is. És akkor lássuk, miként is készült (egy délután elég az elkészítéshez, ha ripsz-ropsz ajándékot vadászol).

A zokni csak illusztráció 

Alapanyagok

- Két fajta akril festék (tejeskávé és barna) 

- Pillanatragasztó 

- Natúr csipesz 

- Ecset

- Fedőlakk 

- Fa lap az egész alapjának 

- Rafia 

Egy újabb bögre melegítő, ezúttal koalás kivitelben

Sejtéseim szerint nem sokan szeretünk szombaton dolgozni, de ha kell, nem tudunk ellene mit tenni. Ellenben az a jóság ért, hogy egy hete szombaton két olyan munkatársammal dolgozhattam együtt, akikkel nagyon jóban vagyok, azonban ritkán adatik meg a közös műszak dicsérete. Valami ehhez hasonló beszélgetés zajlott le közöttünk: 

L: - Nézd mit rendeltünk ebay-ről nagyon olcsón. (Telefonon mutat egy "játszóházat" ami kaparófa is egyben a cicájuknak.)

Jucc: Nekem meg most rendeltünk egy horgolótű szettet, napokon belül  megérkezik, várom már, elég sok projektet szeretnék ezzel megvalósítani. 

Zs: Csinálsz majd nekem egyszer egy sálat? Régen volt egy nagyon hosszú sálam, amit nagyon szerettem, de elhagytam egy régi osztálykiránduláson, mert nagyon benyekkentem. 

Jucc: Persze, csinálok. Csak adj fonalat és megoldjuk. 

Zs: Jajj, nagyon köszi, szerzek fonalat... amúgy miket tudsz csinálni? 

(Mutatom neki az Instagramra feltöltött horgolmányokat. A rókás bögremelegítőnél megakad.) 

Zs: Egy ilyet mennyi idő alatt csinálsz meg? 

Jucc: Hát, ha vastagabb a fonal, akkor max egy hét, mert úgy nem olyan szüttyögős, lehet vele haladni. 

Zs: Akkor jövő hét végére tudnál egyet csinálni? Mondjuk koalásat? 

Jucc. Sose csináltam még koalafejet, de megpróbálom. 

Ahogy munka után hazaértem, Pinteresten szétnéztem horgolt koala ügyben, majd 4 Smallville alatt elkészült a koala feje. Pár nappal később elmentünk még gombot és fonalat venni, és két kérés volt még a kolléga úrtól: ha megoldható, akkor a barátnője becenevét varrjam fel, és egy eukaliptuszlevelet is horgoljak pluszban és eszkábáljam fel a bögremelegítőre. 

A koala feje.

Poco (igen, rövid o-val) és a megálmodott eukaliptusz levél.

Próbáltam neten elérhető eukaliptusz levél mintát keresni, de olyat, ami tetszene nem találtam, és többféle levélformát találtam a témában, így horgoltam egyet megérzés alapján. Hála Istennek az ajándékozónak és az ajándékozottnak is tetszett, így én is elégedett vagyok a végeredménnyel. Miközben a különböző részeket csináltam (koala, a rózsaszín bögrefedő, becenév felvarrás) elküldtem a fázisfotókat Zs-nek, hogy jelezze, ha valami nem tetszene és módosítsam, de végül nem került ilyenre sor. A legnehezebb rész a felirat része volt, 5 alkalommal biztos visszabontottam. 

A rendelt szett és a horgolótű, amit használtam a készítéskor.

(Sajnos a képek minősége nem lett az igazi, mert este későn készült el az egész, aztán reggel meg korán mentem dolgozni, és a fényviszonyok nem voltak az igaziak. De mindenképpen meg akartam örökíteni és megmutatni a blogon. Szóval muszáj a filter alkalmazása.)

Fánk füzér

Említettem már, hogy szeretek ajándékot/meglepetést készíteni? Csak kb kismilliószor. Nemrég találkoztam barátnémmel és rádöbbenve, hogy milyen gyorsan telik az idő - pár hete, még nagyon nem ekkora volt a pocakja - megálmodtam, hogy akarok valami olyat csinálni nekik, amit a babakocsiban tudnak hasznosítani. Rövid tanakodás után arra jutottam, hogy az a füzér, amin mindenféle kisállatok csüngnek, az pont olyan, amit én is meg tudok otthon valósítani horgolás útján. Viszont szerintem elég uncsi, hogy a babakocsik többségéből ezek az állatkák lógnak ki, miért ne lehetne valami másra lecserélni? Éppen youtube-n láttam ezeknek a fánkoknak a tutorial videóját, és tudtam: ez lesz a tuti! Az első tesztalanyt megkapta fánk mániás munkatársam, aztán jöhetett a többi. 

A kisebb méretűekkel eléggé meggyűlt a bajom a középrész összevarrásánál mondhatni, elég kicsi a lyuk, hogy lássam, hova is szúrom pontosan a tűt. Eredetileg 5 fánkot terveztem a füzérre: két kicsit fehér mázzal, két nagyobbat rózsaszín mázasan, meg egy nagyot, szintén fehér mázzal, de ez a nagy már eléggé lehúzza a súlyát, így maradtam a 4-nél. 

Ami kell hozzá: 

- horgolótű

- (jelen esetben) 3 fajta, azonos vastagságú színű fonál 

- natúr fagyöngyök 

- ecset a gyöngyök festéséhez 

- 2 db függönycsipesz 

- kerek gumi 

- tömőanyag a fánkokhoz (én maradék fonalvégeket használtam)

+1: Zonyika, aki minden vásárlással kapcsolatos kérdésemre tudja a választ! ♡

A gyöngyöket úgy festettem meg, hogy felfűztem egy fonálra, így könnyen tudtam körbeforgatni is a gyöngyszemeket. Így kivételesen nem is lett annyira festékes a kezem. :) 

Táblagépre tokot!

Tudom-tudom, instagramon már több hete megmutattam a Minnie Mouse ihlette tablet tokot, de őszintén szólva, a többheti betegségek nem igazán csalogatják elő belőlem az internetezési kedvet. Öt-tíz perc, és ezzel le is van tudva az aznapi online-lét. Olykor még ennyi se. Most pedig itthon vagyok - letudtam mára a gyökérkezelés sok pont nullás fordulóját is - az idő jó, a madarak pedig nekem csicseregnek, mert tudják, hogy szeretem őket hallgatni. 

Az alap ötlet pinterestről származik, mégpedig innen, de teljesen ugyanolyat nem akartam. A piros alapot mindenképpen meg akartam változtatni, illetve a figura méretén is szándékoztam módosítani. A tok "teste"pedig ezekből a technikákból született: egy sor single crochet (sc, magyarul rövidpálca) és egy sor double crochet (dc, egy ráhajtásos pálca). 

Sajnos a szélek összeöltésénél nem lett a legszebb, de ha azt nem figyeljük, tetszik a végeredmény, különösen a sárga szín, ami árnyalatban eléggé hasonlít Minnie cipőjére... ;) Nem mellesleg, ez itt a reklám helye: olvassatok Fangirl-t, mert nagyon jó!

Horgolt bögre melegítő rókás kivitelben

Mindig is szerettem ajándékot készíteni. Valahogy sokkal személyesebbnek érzem annál, mint hogy végső kétségbeesésemben bevándorlok egy boltba, és veszek egy olyan dolgot, ami aztán vagy a kukában landol, vagy szimplán porfogóként fog funkcionálni. A karácsonyi időszakban is pont ezt éltem meg: mindenképpen készíteni akartam valamit, csak nyilván azt nem tudtam, hogy mi legyen az. Aztán karácsony előtt pár nappal jött egy e-mail, hogy pinteresten bekedvelték EZT a képemet, és egyből tudtam, ezt muszáj lesz megcsinálnom. Jól is jött, hogy tesómmal kedvenc egyen bögrénk megadta magát. 

Szükséges: 

- bögre

- horgolótű 

- három különböző színű, de azonos vastagságú fonál (narancssárga, fekete + fehér jelen esetben) 

- 1 gomb 

- 1 vastagabb tű 

A végeredmény 

Ahhoz képest, hogy tökéletes nem lett, nagyon elégedett vagyok az eredménnyel. Fix mintám nincs, csak kép alapján próbáltam kitalálni, hogy is kellene megvalósítani. 

Lego fej, mint ceruzatartó

Rajongok a kreatív dolgokért. Főleg, ha azokat ajándékba adhatom a számomra kedves emberkéknek. Így kifejezetten örültem, hogy idén is szerveztünk a baráti társaságban egy karácsonyi húzós-ajándékozós csodamicsodát, nem mellesleg egy olyan fiút húztam, akivel mindig is jól kijöttünk, de olyan nagyon nem ismerem őt. Egyet tapasztaltam meg vele kapcsolatban az évek során, de azt nagyon: egy igazi geek a srác, simán szerepelhetne a The Big Bang Theory-ban, teljes mértékben illene a profiljához, hiszen ért a tudományhoz és még a humorérzéke is roppant fárasztó, amit nagyon értékelek. Hosszas pinterest-böngészés után találtam meg EZT. (Az ötlet éppen kapóra jött, mert azon a hétvégén csinált Gé csilis babot, így pont akadt itthon egy megfelelő méretű kis üveg a Legó-fej megvalósításához. 

Alapanyagok: 1 kis méretű üveg; sárga akrilfesték; fekete filc, amivel üvegre is lehet rajzolni és nem kopik le. 

Megvalósítás: Az üveget mosószeres vízben alaposan elmostam, majd beleengedtem kb 1 teáskanálnyi akril festéket. Az üveget bezártam és összeráztam a benne lévő festéket, hogy mindenütt egyenletesen fedjen. A száradáshoz fejjel lefele fordítottam, mert így a felesleges festékmennyiség is kifolyik a kupakba. Végül arcot rajzoltam az üvegnek és hagytam, hogy az is megszáradjon. A legjobb az egészben, hogy túl sok kézügyességet nem igényel ez az ajándék. :) 

Kagylómintás horgolt zöld sál

Hoppá, eljött az idő, hogy magamnak is csináljak valamit, ne csak másoknak. Ritkán alakul így - kb szökő évente egyszer -  mert biztos klisé, de jobban szeretek adni, mint kapni. Nem mondom, kapni is jó érzés, de jó érzéssel tölt el, mikor egy adott ajándék elkészítésébe időt fektethetek: már a kitalálási folyamat is bizsergéssel tölt el. 

Viszont nagyon régóta szeretnék egy összeillő sapka-sál-kesztyű szettet, de évek óta csak szedett-vedett darabjaim vannak, velük pedig nem vagyok teljesen megelégedve. Szeretem-szeretem, de nem az igazi. És nyilván, ezúttal is kimaradtak a fázisfotók. Költői kérdés: vajon miért mindig menet közben jut eszembe? Btw: utálom, hogy lakáson belül nem tudok a gépemmel szép képeket készíteni, így mindig át kell őket szerkeszteni, hogy "nézhetőek" legyenek. Szégyen! 

A horgolótű vastagsága 5 mm-es, a fonál szintén, a mintát pedig INNEN tanultam. A többi saját hozzátétel. 

U.i.: Amíg a kórházban dokira vártam, addig fejeztem be. Éppen azon gondolkodtam, milyen vicces lenne, ha odajönnének megnézni mit csinálok és nyilván, mit ad Isten, először egy ápoló jött oda, majd egy idősebb néni is.

U.i.2.: A sapka és a kesztyű is érkezik hamarosan. 

horgolt csokor

Nem vagyok az a típusú lány, aki minden egyes másodpercét tökéletesre szeretné szervezni az esküvőjével kapcsolatba. Sőt, egy-két alap dolgon kívül nem bonyolódtam bele a dolgokba, meghagytam másokra a feladatot. Viszont egy dolgot mindenképpen szerettem volna megvalósítani, mert ez egy hűűű és awww élmény számomra. Ez volt a horgolt csokor ötlete. 

Egyik átlagos munkahelyi napomon rákerestem gugli barátunk segítségével erre a kifejezésre: crochet bouquet. Egyik találat rondább volt mint a másik, de aztán szemet szúrt egy aprócska kép. Rögtön megnéztem a hozzá tartozó oldalt, és tudtam: EZ kell nekem. Az külön megtetszett, hogy egy fiú alkotta meg a linken szereplő csodát. 

Őszintén szólva nem tudtam teljesen kibogarászni, hogy melyik részt hogyan is valósította meg - különösen azt nem vágom, hogy a csokor szárát miből és hogyan erősítette a virágos részhez - így eszközöltem egy-két módosítást a saját megvalósításomban. 

Hozzávalók: 

- horgolótű 

- 2-2 gombolyagnyi 2 színű fonál 

- hungarocellgolyó 

- rengeteg türelem 

Hasonlóan mint az úriember megvalósításánál, én is bevontam egyszerű láncszemekkel a hungarocellgolyó alapját és ahhoz erősítettem a rózsafejeket. Vele ellentétben nem gombostűket használtam az erősítéshez - nekem úgy nem maradtak meg - hanem a láncszemekkel együtt összehorgoltam. 

Fázisfotókról ezúttal is megfeledkeztem, na de hátha legközelebb. 

Teásdoboz

Pár éve heti rendszerességgel festettem ilyen-olyan képkereteket, dobozokat, és mindenféle fa alapú dolgot. Hatalmas lelkesedéssel ugrottam bele a festés műveletébe, rajongással töltött el a tudat és az érzés egyaránt, ahogy bepiszkolódik az akriltól a kezem. Nem tudok betelni az alkotás folyamatával, legyen szó festésről, horgolásról, fényképezésről vagy akár főzésről. Ez utóbbit nevezzük inkább sütésnek. :) 

Viszont az utóbbi időben jóformán annyi időm volt bármi kreatív dolgot megvalósítani, hogy körülbelül semennyi. Viszont ma barátnőmék esküvőjére megyünk, és személy szerint jobban szeretek olyan ajándékot adni, amiben benne van a kezem munkája, nemcsak veszek valamit hosszas keresgélés után. Olyat szeretek adni, amit számításaim szerint mástól nem kaphatnak (nem tartom poénnak, hogy mi adjuk nekik a 10. kenyérpirítót). Szeretem kitalálni, megtervezni, nemcsak azt, hogy mit is adhatnék ajándékba, hanem a színeket és a stílust egyaránt. Ez az esküvő pedig antik hatású és csipkés kivitelezésűnek ígérkezik, így ezekben gondolkodtam én is. Ehhez hasonlót két évvel ezelőtt karácsonyra csináltam, de itt a technika kicsit másként alakult most. 

Szükséges: natúr fa teásdoboz, ecset (2 különböző mérettel kényelmesebb dolgozni), klasszikus kétfázisú repesztőlakk, 2 különböző színű akril festék (célszerű egy sötétebb és egy világosabb árnyalat), egy puha rongy. 

Elkészítés: Nyilván az alapoknál kezdjük. Mivel alapvetően egy világos színű sötét repedéses dobozt szerettem volna ajándékozni, így vajszínűre festettem be a tetejét és az alját egyaránt. (A festés előtt szétcsavaroztam a részeket, hogy a kapcsok ne legyenek festékesek. Ha nincs kéznél ilyen kicsi csavarhúzó, akkor jó egy hegyesebb, vékony pengéjű kés. Én ezzel csináltam.)

A száradási időről nem tudok nyilatkozni, hogy mennyi is volt pontosan, viszont általában munka után este 7 után festegettem, így a száradást alvásidőre tartogattam. Ha alaposan megszárad a világos réteg, akkor mehet rá a repesztőlakk első fázisa. Ezt a réteget célszerű egy irányban felkenni, nem oda-vissza húzogatni az ecsetet a felszínen, mert száradás után látszik, hogy ronda, darabos a felület. Ezt is egy estét hagytam száradni. Ezután következik a repesztőlakk második fázisa, aminél szintén figyelünk az egyenletes, nem oda-vissza elkenegetésre. Miután ez is megreped, ha figyelmesen megfigyeljük, halvány repedések jelennek meg a festék felületén - ha esetleg nem látszana, célszerű megvilágítani lámpafénynél, úgy fix, hogy látszik a repedezett felület. Végül a második akrilt, amit eddig nem használtunk kicsit vizesebb állagúan felkenjük a doboz felületére, és azzal a mozdulattal, ahogy felkentük a festéket, a puha rongy segítségével le is töröljük. Ne erősen, hanem óvatosan. Így a lakk repedéseibe belevegyül a sötétebb festék szín és egy kellemes, rusztikus doboz lesz az eredmény. Nekem ilyen lett.