Április: a hónap, ami leginkább a Reading Challenge jegyében telt el. Összesen 13 könyvet olvastam - ami valójában 11 - ebből 7 a fent említett kihíváshoz volt szükséges. Egyet nem fejeztem be, mert egyszerűen pocsék, illetve akad még egy, de ez átcsúszik májusra, de ez utóbbit fix, hogy nem hagyom félbe, ahhoz túl jó.
Befejeztem
1, Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (Reading Challenge)
Nagy sajnálatomra tipikusan az az eset, amikor a trailer jobban tetszett, mint maga a könyves kivitelezés.
2, Kerstin Gier: Silber – Az álmok első könyve (Reading Challenge)
Rövid töprengés után arra jutottam, hogy bírom Kerstin Gier-t. a stílusa könnyed, vicces, és csupa cukiságot képes kerekíteni az olvasóinak. Engem már az Időtlen szerelem trilógiával megvett, de ez is határozottan ígéretesnek tűnik.
3, Stephenie Meyer: Breaking Dawn – Hajnalhasadás (Reading Challenge)
Hm... fogalmazzunk úgy, hogy "ezt aztán jól végiglapoztam". N+1 évvel korábban angolulnagyon szerettem ezt a sorozatot, de valahogy mára megkopott a ragyogása.
4, Rainbow Rowell: Fangirl (Reading Challenge)
Az idei év egyik kedvence. Fanfiction ide vagy oda, ezt csak ajánlani tudom. Nem akarok hatalmas litániát kerekíteni ide - korábban már megtettem - de már most azt tervezgetem, hogy újra kellene olvasni, csak ezúttal angolul.
5, E. Lockhart: A hazudósok (Reading Challenge)
Akárhogy gondolkodom rajta, még mindig a Gazdagok és szépek egyik epizódjához tudom hasonlítani a sok közül. Nem volt rossz, de nem vagyok maradéktalanul elégedett. Nem mellesleg igaz, amit Dr. House előszeretettel hangoztat: mindenki hazudik.
6, Eve Ainsworth: 7 nap
Ifjúsági a javából, és jobb lenne, ha nem olyan lenne, mint amilyen, de mivel pontosan olyan, így kevésbé tetszett, mint ami a témát illetően kijárna neki. Jó sztori, egészen jó karakterekkel, aktuális problémákkal tarkítva, de túl gyors lezárás, mintha az író nem tudnám, hogyan lehetne egy valósághű lezárást kerekíteni.
7, Jennifer E. Smith: Milyen lesz a búcsú után?
Van egy Fiú. És persze a Lány. Nem mellesleg az utolsó otthon töltött napjuk az egyetem kezdete előtt. És van Jennifer E. Smith, aki tud jó szerelmes regényt írni. Túl sok meglepetést nem okoz, viszont kellemes olvasni, a szereplők feleannyira sem idióták, mint más ifjúsági sztorik esetében, és itt tényleges problémákról van szó, nem csak mondvacsinált kreálmányokról.
8, Gordon Ramsay: Nem piskóta (Reading Challenge)
Kicsi esélyt látok rá, hogy valaha is ennék a főztjéből - nem mondom, azért elfogadnám - ellenben emberileg egy nagyon szimpatikus, leállíthatatlan emberről olvashattam. Az áprilisi olvasások közül a másik kedvenc, ezt bizton állíthatom. Bővebben, ITT.
9, Katie McGarry: Pushing the Limits – Feszülő húr
Váltott szemszögű sztorik? Keblemre mindet! De hogy komolyra is fordítsuk a szót: egy YA, amiben tényleges problémák vannak, így mentes mindenféle rózsaszín vattacukor-felhőt idéző végkifejlettől. Persze meg van a boldog vég, de nem feltétlenül úgy, ahogy azt megálmodnánk.
10, Tamara Ireland Stone: Time Between Us – Elválaszt az idő (Reading Challenge)
Egy YA, amiben a főszereplő leányzó végre nem ostoba? Pipa! Egyedi sztori, egyedi történésekkel és felépítéssel? Pipa sokpontnulla. Még ha akadnak benne logikai buktatók, mégis az egyik legerősebb vöröspöttyös YA.
11, Samantha Young: Dublin Street
Hm... komolyan elgondolkodtam, miért is olvastam végig. És bármennyire is vallom, hogy nem hagyok félbe sorozatot, ez esetben kivételt teszek - elég volt belelapozgatnom, és még az életkedvem is elszállt.
Befejezetlen
12, Alessandra Torre: Black Lies – Sötét hazugságok
Egy sztori, amiben nem csak a szereplők, de minden egyéb tekintetben taszít. Az idei éves top csalódásai közé mondhatni nagyon könnyen bekerült.
13, Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
Per pillanat nem akarom befejezni.. túl sok érzelmet billent fel bennem.
