Egészen izgulósan alakult ez az augusztus, szervezés szervezés hátán, és körülbelül a környezetemben levők - munkatársak és rokonok - egyaránt a makkanás szélén állnak. Egyes esetekben pedig ülnek. De addig is, ez történt augusztusban:
- Gyűlölöm a meleget. Még ha reggel 7:15-kor indulok is el otthonról, 7:40-re - mire odaérek a buszmegállóba - olyan tapintása van a bőrömnek, mintha mézzel kenegetném.
- Találtunk albérletet nem horror áron, csendes csodaszép környéken, olyan helyen, ahol oldalról és alulról körbefűtenek bennünket. Reménykedünk az alacsony rezsiben.
- Az egész hónapot végigizgultam, mint a vadállat.
- A hónap elején beütött a szezoniális könyvfanyalgás.
- Túl vagyok a saját lánybúcsúmon, cuki fejdísszel és még cukibb pólóval tarkítva az est fényét. Igyekeztem úgy közlekedni utcán, mintha semmi különleges nem lenne a fejemen. Nyilván mindennapos látvány a fehér színű fátylas Minnie egér fülek látványa az utcán, a villamoson, a uszon és bowlingozás közben.
- Ittam Longue Island Ice Teát. Az eleje még nem is volt olyan rossz, de minél több fogyott belőle, annál rosszabb lett. Mások is így tapasztalják a hatását?
- Cseresznyés Dr. Pepper. Több jelzővel nem is illetném jóságát.
- Az egyetemi tankönyvtámogatásból akartam megvenni Alice Sherwood: Mit főzzünk allergia esetén? című csodakönyvét, de riasztó erejűnek találtam azt az 5000 Ft-os árat. De hála az Alexandrás nyári akciónak -80% és már el is hoztam az utolsó darabot. Nyilván kirakatból szedtük ki, de az utolsó darab mindig a miénk.
- Ha Gayle Formantól olvasok, mindig tű lesz a bugyimban, és rájövök, mennyire nem tudok meglenni az ülőgumóimon és csak nekivágnék egy hátizsákkal a világnak, és csak mennék, felfedeznék minden egyes vágyott helyet. Ez is egy végtelen lista, hogy miket szeretnék még ebben az életben meglátogatni.
- Képeslap Prágából, kedves munkatárstól.
- 2 barátnőm szervezett végül nekem egy második lánybúcsút is. Igyekeztek letámadni minket mindenféle kéretlen hímek, de elhajtották őket.
- A 2. lánybúcsú napján találtunk egy lánybúcsús lufit, amit felkötöttünk a táskámra mondván, jó lesz az még később is. Aztán elvándorolva egy Vigadóba, a lufi megtette váratlan hatását, ugyanis nem kértek tőlem belépőt.
- Göndörtollú barátnőm megirigyelte az egyik eladó srác sapkáját a rakpartfeszten, így úgy döntött megveszi az említett fiatalember fejfedőjét. Azt nem adta el, de helyette vehetett másikat, még ha valójában ezeket a kalpagokat nem is árusították. Szó se róla, három hímzett liba díszíti eme nemes darabot.
- Elköltöztem Beaverfieldről.
- Többszörösen kiborítottak a körülöttem lévők a szervezési problémákkal kapcsolatban.
- Horgoltam egy csokrot. ITT írtam róla bővebben.
- Mat Kearney zenéi még mindig csodajók.
- Mentem férjhez augusztus 29-én.
- Túl vagyok a saját lánybúcsúmon, cuki fejdísszel és még cukibb pólóval tarkítva az est fényét. Igyekeztem úgy közlekedni utcán, mintha semmi különleges nem lenne a fejemen. Nyilván mindennapos látvány a fehér színű fátylas Minnie egér fülek látványa az utcán, a villamoson, a uszon és bowlingozás közben.
- Ittam Longue Island Ice Teát. Az eleje még nem is volt olyan rossz, de minél több fogyott belőle, annál rosszabb lett. Mások is így tapasztalják a hatását?
- Cseresznyés Dr. Pepper. Több jelzővel nem is illetném jóságát.
- Az egyetemi tankönyvtámogatásból akartam megvenni Alice Sherwood: Mit főzzünk allergia esetén? című csodakönyvét, de riasztó erejűnek találtam azt az 5000 Ft-os árat. De hála az Alexandrás nyári akciónak -80% és már el is hoztam az utolsó darabot. Nyilván kirakatból szedtük ki, de az utolsó darab mindig a miénk.
- Ha Gayle Formantól olvasok, mindig tű lesz a bugyimban, és rájövök, mennyire nem tudok meglenni az ülőgumóimon és csak nekivágnék egy hátizsákkal a világnak, és csak mennék, felfedeznék minden egyes vágyott helyet. Ez is egy végtelen lista, hogy miket szeretnék még ebben az életben meglátogatni.
- Képeslap Prágából, kedves munkatárstól.
- 2 barátnőm szervezett végül nekem egy második lánybúcsút is. Igyekeztek letámadni minket mindenféle kéretlen hímek, de elhajtották őket.
- A 2. lánybúcsú napján találtunk egy lánybúcsús lufit, amit felkötöttünk a táskámra mondván, jó lesz az még később is. Aztán elvándorolva egy Vigadóba, a lufi megtette váratlan hatását, ugyanis nem kértek tőlem belépőt.
- Göndörtollú barátnőm megirigyelte az egyik eladó srác sapkáját a rakpartfeszten, így úgy döntött megveszi az említett fiatalember fejfedőjét. Azt nem adta el, de helyette vehetett másikat, még ha valójában ezeket a kalpagokat nem is árusították. Szó se róla, három hímzett liba díszíti eme nemes darabot.
- Elköltöztem Beaverfieldről.
- Többszörösen kiborítottak a körülöttem lévők a szervezési problémákkal kapcsolatban.
- Horgoltam egy csokrot. ITT írtam róla bővebben.
- Mat Kearney zenéi még mindig csodajók.
- Mentem férjhez augusztus 29-én.
- Bőgtem végig a polgári szertartást - végre felszakadt a több hónapnyi feszúltség. A templomin már kevesebbet sírtam, bár akkor nagyon kibukott belőlem a síras, mikor megláttam a Molyokat.
- Jöttünk nászútra.
- Fényképezkedtünk az esküvő napján a Burger Kingben, ahol nyilván mindenki megbámult minket és ajándékba kaptunk plusz egy adag menüt a már megrendeltek mellé.
- Telefonos ügyintézők gyöngye: az esküvő másnapján hiába kerestem, nem találtam a telefonom. Mindent megnéztünk: ajándékzacskók, bőrönd, a létező öszes felúletet az albiban, de nem találtuk sehol. Felhívtuk Telenorékat, hogy letiltassuk a számot. Gé számáról történt a hívás. Már akkor gyanút fogtam, mikor az ügyintéző közölte, hogy Gé nevén van a szerződésem, de gyorsan tovább léptem. 10 perccel később fejvesztve rohantunk a szomszéd blokkba barátainkhoz, hogy kölcsönkérjünk egy másik telefont, mert az említett ügyintéző Gét tiltotta le, az enyémet meg aktívan hagyta. *tapsvihar*
U.i.: A telefonom végül meglett.
