A 2013-as év őszi szorgalmi időszaka egészen gyorstalpalósra sikeredett olvasnivalók terén, különösen egy tárgyból, így ennek köszönhetően döbbenetesen feltorlódtak az idén még jó lenne befejezni könyvek listája. Nem mondhatni, hogy egy tervezgetős leány lennék, de úgy vagyok vele, hogy idén "hagyományt szegek" és inkább befejezném a még rám váró felgyülemlett olvasmányokat, és tisztább lappal indítom a következő évet. Van itt minden, ami olvasó szemünknek inger lehet: kortárs magyar irodalom, szakirodalom szakdolgozathoz, regény, mesekönyv, szakácskönyv, várólistacsökkentős könyv, francia nyelvkönyv és még kiegészíthetném egy-két "címkével" a jelenleg olvasottakat. Szeretek listákat írni - még ha a többségét hamarabb elvesztem, mint ahogy valóban funkciója lenne a lefirkantottaknak - ezért a még hátralévő könyveket így prezentálnám.
 |
| Forrás: pinterest |
Michel Soignet – Szabó Anita: France-Euro-Express 1. – Francia tankönyv: Érezve a veszélyt, mi szerint hamarosan le kellene adni a mesterképzéses szakdolgozatot, a nyáron ismétlésbe kezdtem. Az őszi félév kezdetére kb a feléig jutottam a tudománynak, de az említett gyorstalpalós olvasós-hallgatós kurzus mellett nem nagyon jutott eszembe a francia nyelv. Kivéve, amikor Párizsról láttam képet, és amikor találkoztam a konzulensemmel.
Beke Csilla – Markwarth Zsófia (szerk.): Lépésről lépésre a konyhában – Sütés: Az utóbbi egy évben, szóval mióta rájöttem, hogy a fakanál nem is olyan félelmetes eszköz, kb ki nem lehet robbantani a konyhából. Legszívesebben minden héten sütnék. Vagy éppen minden nap. Aztán erre a sütési mániára egészen rásegített az Alexandra nyári akciója, amikor valami potom áron beszereztem ezt illetve az Olasz ételeket felsorakoztató verzióját. Már a képek hatására veszélyes súlygyarapodás tapasztalható, nem beszélve a sütik elfogyasztása utáni helyzetről.
J. R. R. Tolkien - A Gyűrűk Ura: Tudom, bennem van a hiba, hogy ezt egy könyvként vittem a várólistacsökkentésre, nem pedig háromként. Az utóbbi esetben még esélyes lenne befejezni a 2013-as listámat, de asszem idén ezt már nem erőltetem. Mármint a listát. A könyvet igen, mert szimplán imádom. Ezzel is sulikezdéssel egyenesen arányosan akadtam meg.
Bodor Ádám - Vissza a fülesbagolyhoz: Ez az a könyv, amit még ha hivatalosan el is kezdtem, gyakorlatilag egy sort se olvastam belőle. Igen, a gyorstalpaló kurzus "mellékterméke".
Rick Warren - Céltudatos élet: Esélyesen nem nekem valók azok a könyvek/programok, amelyek napokra vannak felosztva. Sose tudom időben elolvasni az aznapra kiadott részt, pedig 10 oldalnál több nem gyakran van "feladva". Ezért is mondhatni, hogy nem díjazom az "Egy év a Bibliával" és egyéb feldarabolós dolgokat, mert képtelen vagyok - ilyen tekintetben - az előírtakhoz tartani magamat. Többnyire ezzel a könyvvel is hasonló a helyzet, pedig itt nem 365 napomat akarják betáblázni, hanem csak negyvenet. Háromszor kezdtem eddig neki, egyszer egyedül, egyszer ketten olvastuk, de mégis külön-külön, aztán ketten egyszerre. :D Mindig volt egy pont, ahol közbejött egy torlasz, de ha idén nem is tudom befejezni, ezt kivételesen érdemes átvinni a következő évre. Valahogy mindig aktualitása van.
Závada Pál - Jadviga párnája: Ezt legalább elkezdtem, még ha nem is fejeztem be, mert másokat és sokakat kellett olvasni az éppen következő hétre. Gyorstalpalás mesterfokozaton.
Ernst Gombrich – Didier Eribon: Miről szólnak a képek? - Szakdolgozathoz interjúkötet. Bízom benne, hogy Gombrich mond olyat a képekről, amit felhasználhatok a fényképekre kivetítve is. Hasonló céllal olvasom a vizuális kommunikációról szóló tanulmánykötetet, valamint Horányi Özséb szerkesztette kötetet.
Parti Nagy Lajos - Hősöm tere: Az utolsó gyorstalpaló a sok közül, aminek a hangjátékát nem szerettem, a regényt pedig még be kell fejeznem. Ma. Holnap. A héten. Mielőtt lejárna a kölcsönzési határidő kérem.
Roald Dahl - Meghökkentő mesék 1.: Mesék, amik tényleg meghökkentőek, és a gyorsolvasó kurzushoz köthetőek. Eredetileg egy mese kötelező, de ha már nálam járt a gyűjtemény, befejezem mindet, mert érdekesek. Nem mellesleg tesóm is szeretné tovább olvasni. :)
Máté Angi - Az emlékfoltozók: Eredeti terv szerint alvás előtt olvastam volna egy-egy történetet a mesékből, ami az elején még megvalósult, aztán mégiscsak háttérbe kerültek. Ma napközben felolvastam Gé-nek két történetet, és mintha látnék valami fényszerűt az alagút végén a befejezésre. Szeretem az illusztrációit, még ha egyesek félelmetes címkével illették.
Kíváncsi vagyok, mennyi időm lesz a következő évben kedvemre olvasni. Az idei évben klasszisokkal kevesebbet olvastam, olyat, ami igazán érdekelt, bár pozitívum, hogy végre bizton állíthatom: egymásra találtunk a kedvenc könyvemmel, és hiszem, hogy az egymásra találás öröme nem egyoldalú. ;)
