Kilenc és fél elolvasott könyv - igen, egy megint átcsúszott a következő hónapba - de az elolvasottak között szerepel az idei év eddigi abszolút kedvence.
Befejeztem
Jennifer E. Smith: Létezik térkép a szerelemhez?
Egy kivételével magam mögött tudhatom az írónő magyarul megjelent könyveit, és így 4 elolvasott sztori után azt mondom, hogy nem rossz, amit a hölgy csinál. Hétköznapi szereplők, hétköznapi helyzetekben, tele rossz döntésekkel és jó tulajdonságokkal. Bájosnak bájos, de valahogy nem hagy igazán maradandó nyomot.
Carina Bartsch: Cseresznyepiros nyár & Türkizzöld tél
Egyfajta Tévedések vígjátéka és Sok hűhó semmiért németországi köntösben. Sokat szenvednek, aztán persze kiderül, hogy egy nagy-nagy tévedés bújik meg a háttérben. Érdekes, hogy olvasás közben annyira nem éreztem, hogy tetszene a sztori, de aztán ahogy befejeztem, napokkal később arra lettem figyelmes, hogy hiányoznak a szereplők és a körülöttük történő félreértések. Bár kétségtelen, hogy a nevekkel képtelen vagyok megbarátkozni, szegény leány esetében mindenféle igekötős igék jutottak eszembe, úgy mint: elEmely, megEmely, felEmely... stb.
Jennifer E. Smith: Milyen is a boldogság?
Eddig 5 könyve jelent megy magyarul, négyet olvastam eddig közülük, de ez nekem mind közül a leggyengébb. Míg a korábbi sztorikban akadt olyan, akit kedvelhettem, addig itt semmi és senki. Az e-mail- és leveles formát mindig kedveltem, és itt ez a legerősebb momentum is. Aztán legnagyobb bánatomra találkoznak.
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak (Reading Challenge)
A sztori, amin bőgtem mint egy albán szamár, és mellette mégis fetrengtem a nevetéstől. Csupa szerethető karakter, és külön öröm, hogy munkatársamnak ajánlva, nem csak nekikezdett és tetszik neki, de még annyira bele is merült a trolin olvasás közben, hogy elfelejtett leszállni róla. Sokat tudnék róla írni, újraolvasni pedig garantáltan fogom... az eddigi legkedvesebb ebből az éből. Egyébként ITT bővebben olvashattok róla.
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Az Árnyvadász Akadémia
Cirka 76 oldal, ami pont annyira elég, hogy felkelti az olvasó érdeklődősét, de mire ténylegesen történik valami izgalmas, addigra vége is a sztorinak.
Leiner Laura: Nélküled (Reading Challenge)
A sorozat korábbi részeinél jobb, de sajnos ebben a részben már nagyon érződik, hogy összemosódnak a karakterek a Szent Johanna Gimi szereplőivel. Biztos végigolvasom a sorozatot, mert érdekel a végkimenetel, azonban nagyon hiányolom az egyedi szereplők jelenlétét.
Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
Hát kérem szépen, az oké, hogy a Leányrablás Budapestenről azt gondoltam, hogy kiváló, de arra nem számítottam, hogy ezt a szintet lehet is fokozni. Röviden, tömören: zseniális. Olyan tekintetben nekem tömény volt, hogy sok szereplőt felsorakoztat még mellékszereplőként is, ráadásul a cselekmény is elég szerteágazó, de ettől függetlenül megérdemli a maximális pontozást.
(Egyébként megpróbáltam Mamámnak elmesélni a két könyv cselekményét röviden. Nem sikerült. :D)
Újraolvasás
Kelly Oram: Szívzűrterápia strébereknek
Őszintén szólva olyan könyvre sztorira vágytam, ami teljes mértékben kikapcsol, nem kell rajta gondolkodni, és még túl komolyan se veszi magát. Ez, minden fentebb említett kategóriának tökéletesen megfelel, nem mellesleg ez a sztori mindig jó érzéseket kelt bennem, az aranyos gimis bájával.
Júniusban befejezem
Dennis Lehane: Viharsziget (Reading Challenge)
Régebben láttam filmen, de az volt már olyan régen, hogy ne hasonlítgassam össze akarva-akaratlanul a két műfajt a fejemben.
